„Ha olyan rossz lenne a helyzet, amilyennek azt emberjogi aktivisták lefestik, Szlovákiának nem lehetne képviselete például az ENSZ Emberjogi Bizottságában“ – jelentette ki a szlovák kormány európai ügyi, emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnöke a Szlovák Köztársaság Hírügynökségének (TASR).
Čaplovič négyéves tevékenysége legnagyobb sikerének a Duna-stratégiát tartja. „Végre olyan nemzeti stratégiát és politikát sikerült érvényesítenünk, amely más államoknak is hasznos“ – fogalmazott. Čaplovič úgy gondolja, a kitűzött célok zömét teljesítette, leszámítva a Nemzeti Kisebbségek Hivatalának létrehozását. Ezt a világgazdasági válság rovására írja. „Olyan megoldást kerestünk, hogy egy átfogó hivatal jöjjön létre, mivel azonban a kormány olyan határozatot hozott, hogy új hivatalokat nem hoz létre, sőt meglévőket is felszámol, le kellett mondanunk erről a szándékunkról.“ Azt azonban nem zárta ki, hogy a jövőben egyszer mégis megalakulhat a Nemzeti Kisebbségek Hivatala.
A kormányalelnök – ettől eltekintve – elégedett magával. „A kisebbségpolitika helyességéről sikerült meggyőznöm a külföldet – mondta -, és bár kapunk még bírálatokat, sokkal kevesebbet, mint a múltban, Elértük, hogy legyen egy képviselőnk az ENSZ Emberjogi Bizottságában. A kormány kisebbségügyi tanácsában pedig érvényre juttattuk, hogy minden egyes nemzeti kisebbség egyenrangú, tehát a legkisebb létszámú is ugyanannyit ér, mint a legnépesebb kisebbség.“ A kormányalelnök azt is kiemelte, a kisebbségi nyelvek és az államnyelv viszonyának kérdésében teljes összhang volt közte és az EU korábbi nyelvi biztosa, a román Leonard Orban között.
Čaplovič azt is sikerként könyveli el, hogy az EU-ban egyedül Szlovákiában létezik horizontális program a periférián élő roma közösségek számára. Az EU-s támogatásokat igyekeznek nagy projektek megvalósítására fordítani, mondta, és arra is büszke, hogy egy éve Szlovákia elnököl a „Roma Évtized“ közös programban, melynek során több tanácskozást szerveztek, például az extrémizmus elleni harcról. A művelődés terén is vannak jó elképzelések szerinte, csak azt nem érti, miért van akkora tiltakozás a bentlakásos roma iskolák miatt. Szerinte előbb ki kellene próbálni, hogy a fiatalok esélyt kapjanak. Ha ugyanis a telepeken, a gettókban kell élniük, soha nem lesz módjuk megfelelő műveltséget szerezni, állítja.
A tudásalapú társadalom megteremtésében egyelőre egy koordinációs bizottságig jutottak, illetve létrehoztak egy megfigyelő testületet, amely négy uniós operatív programból nyújt támogatást e célra. Örül, hogy az oktatási tárca törvény fogadott el a szakképzésről és a pedagógusi életpályáról, mert ez is minőségi javulást hozhat az oktatásban.
A közös európai politika kialakítása terén a Lisszaboni Szerződésben és az Európa 2020 stratégia kialakításában való szlovák részvételt tartja sikeresnek.
Felvidék Ma
