Alig várja, hogy nyugdíjba menjen? A sokak által várt nap egyre jobban kitolódik. Az idei évtől a nyugdíjkorhatár minden évben meghatározott számú nappal tolódik ki, amit a Szlovák Statisztikai Hivataltól kapott, a nők és a férfiak átlagos élethosszának alakulására vonatkozó adatok alapján állapítanak meg. Meddig kell várnia, hogy megkezdhesse megérdemelt pihenését? Miért is emelik a nyugdíjkorhatárt, s ez hogyan befolyásolja az életünket?
Még csak az idén vezették be a nyugdíjkorhatár automatikus emelését és máris egyre többen tiltakoznak ellene. Ebben az évben a nyugdíjkorhatár 62 év és 76 nap volt, ehhez képest 2018. január 1-től 63 nappal kitolódik, azaz 62 év és 139 nap lesz, s egy évre rá már 62 évre és 202 napra módosul.
Behatárolnák a nyugdíjkorhatár emelését
„Nem zárható ki, hogy a nyugdíjkorhatár emelését egy bizonyos életév elérésével behatárolják, ahogy ezt más országokban is bevezették. Az is világos, hogy a javuló egészségi állapot és a magasabb átlagéletkor ellenére vannak olyan foglalkozások, ahol a reális emberi és fizikai tényezők nem teszik lehetővé, hogy az azt végző emberek olyan sokáig dolgozzanak, mint más, fizikailag kevésbé megterhelő munkahelyeken” – közölte Michal Stuška, a munkaügyi minisztérium szóvivője.
Lengyelországban nemrég visszatértek ahhoz, hogy a férfiak 65 évesen és a nők 60 évesen menjenek nyugdíjba, Csehországban 65 évben határozták meg a nyugdíjkorhatár felső limitjét. A szlovák munkaügyi minisztérium az úgynevezett előnyugdíjazás bevezetését javasolja. A 3. pillérből kapott járulék így azokat védené, akiknek öt évük hiányzik a nyugdíjazásig.
Kiket érint?
A nyugdíjkorhatár emelése alapvetően mindenkit érint, aki 1954.december 31-e után született. Kivételt az 1955 és 1961 között született nők képeznek, akiknél a korhatár a felnevelt gyermekek számától függően változik. A másik kivételt azok képezik, akik megfelelő ideig voltak munkaviszonyban, és első, vagy második kategóriába sorolt munkát végeztek.
Mikor kell kérvényezni a nyugdíjat?
Az öregségi nyugdíj esetében a folyósítás legalább 15 év munkaviszonyt és a nyugdíjkorhatár elérését feltételezi, függetlenül attól, mikor nyújtották be a kérvényt. A nyugdíjkorhatár attól függ, hogy a kérvényező melyik évben született. A 62 év és 139 nap az 1956-ban születettekre vonatkozik.
Korkedvezményes nyugdíj
Legalább 15 év biztosítási viszonyt feltételez, ebben az esetben a kérvényező legalább a létminimum másfélszeresét, azaz 239,40 euró járadékot kaphat, legfeljebb két évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Az, hogy milyen nyugdíjkorhatár vonatkozik majd a kérvényezőre, attól függ, mikor adja be a kérvényét. Például, ha a folyósítás feltételeit valaki 2017-ben teljesíti, de a kérvényét csak 2018-ban adja be, a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár 60 év és 139 nap lesz.
Új szociális juttatás, de csak egyeseknek
A munkaügyi tárca tervei szerint azok, akik kiegészítő nyugdíj-megtakarítással rendelkeznek, öt évvel korábban vonulhatnának nyugdíjba. Ennek alapján egyes biztosítottak részére úgynevezett előnyugdíjat folyósítana a tárca. A rendszeres juttatásra való jogosultság annyi megtakarítást feltételez, amennyi pénzügyileg áthidalhatná a nyugdíjkorhatár elérésig szükséges időszakot. „A járulék kedvezményezettjei olyan nagyságú bevételt kapnának, hogy ne kelljen segélyt igényelniük” – magyarázta közleményében a tárca.
Segíthet a számológép
A Szociális Biztosító honlapján az érdeklődők találnak egy számológépet, amelynek segítségével megállapítható az egyénre vonatkozó nyugdíjkorhatár. Ezt IDE kattintva érhetik el.
(Čas.sk/Felvidék.ma)
