A városok 96 százaléka az elkövetkező években leginkább a fejlesztési megoldásokba ruházna be a közlekedés terén. Az ún. Smart City, azaz okos város megoldásokba a városok megkérdezett képviselőinek mintegy a fele a múltban már beruházott – derül ki a szlovák gazdasági minisztérium felméréséből.
A felmérésben részt vevő szinte valamennyi alpolgármester (95,7%-uk) abbéli szándékának adott hangot, miszerint városa szeretne a Smart City megoldások megvalósításába beruházni. A városok többségét (58,3%-ukat) leginkább a közlekedésfejlesztésbe való beruházások érdekelnék, mint például a közlekedésirányítás és közlekedésfelügyelet, a parkolás, e-mobilitás és egyebek. Majdnem az egyharmaduk az intelligens városi szolgáltatásokba fektetné a pénzt, például a szociális szolgáltatásokba, a kommunikációba és a biztonságba, és 8 százalékuk az intelligens épületekbe.
Ezzel szemben a múltban csupán a megkérdezett városi képviselők nem egész fele ruházott be az ilyen megoldásokba, pedig a témakört az alpolgármesterek többsége ismeri, nem mindegyikük van azonban meggyőződve a fejlesztési megoldások előnyeiről. „A Smart City megoldások megtérülése hosszú távú, és a hatásuk egyes városokban máig nem érzékelhető, amit bizonyít az a tény is, hogy bár a megkérdezettek 83 százaléka ismeri a Smart City témakört, csak nem egészen 70 százalékuk tartja ezeket a megoldásokat hatékonyaknak” – olvasható a gazdasági tárca felmérésében.
Az innovatív tervek bevezetése során a városok a legnagyobb akadályt a rendelkezésükre álló szűkös pénzkeretben és a városok vezetésében a nem megfelelő emberi erőforrásokban látják. „A gazdasági minisztérium fontosnak tartja az emberi erőforrások felkészítését is a városi hivatalokban, akik képesek lennének a magánszektorbeli szakemberekkel való kommunikációra, és megvalósítani a valódi igényeket tükröző megoldásokat” – fogalmazott a tárca.
A vállalkozók szerint a fejlesztésüket elsősorban a cégek pénzeszközeinek hiánya befolyásolja negatívan, továbbá az önkormányzati képviselők ezzel kapcsolatos hiányos ismeretei és a jogalkotási gondok, különösképpen az e-mobilitás fejlődése, az adózás és adóterhek, továbbá az energetika és hasonlók terén. Pedig a támogatást az állam részéről a cégek többsége jelentősnek, sőt nélkülözhetetlennek tartja.
(TASR/Felvidék.Ma)
