A magyar és a szlovák külügyminiszter bármilyen vitás kérdés felmerülése esetére „korai figyelmeztető rendszert” létesít – erről Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője számolt be, miután találkozott Budapesten szlovák kollégájával, Mikuláš Dzurindával. A két miniszter áttekintette a két ország aktuális ügyeit, majd a sajtó előtt aláírta és kicserélte a magyar-szlovák vízumképviseleti megállapodásról szóló jegyzékeket. Martonyi János hangsúlyozta: az őszinte párbeszédet szolgálja, ha a jövőben minden lehetséges lépésről tájékoztatják egymást. A szlovák külügyminiszter leszögezte: „Magyarországgal jó és szilárd kapcsolatokat szeretnénk”. A magyar külügyminiszter elmondta, kollégájával egyetértettek abban, hogy mindenekelőtt a jövővel kell foglalkozni, lehetőségeket kell keresni a kérdések megoldását segítő együttműködésre. Kifejtette, a két ország között léteznek előremutató együttműködési projektek, és vannak olyan nyitott, vitás kérdések, amelyekről párbeszédet akarnak folytatni. A két ország között alapvetően megváltozott a hangulat – hangsúlyozta Martonyi János -, hozzátéve, ezt meg kell őrizni.
Egy kérdésre válaszolva Dzurinda közölte: a szlovák kormány által pénteken az államnyelvtörvényről elfogadott módosítás „néhány, a múltban hozott kellemetlen hatást meg fog szüntetni”. Meggyőződése – mondta -, hogy a módosítás hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok javulásához. Hozzátette, Pozsony egyetértésre törekszik Budapesttel, „baráti környezetben, előre szegezett tekintettel”. Úgy fogalmazott: „hiszek abban, hogy jó szándéktól vezérelve javulni fog a magyar és a szlovák állampolgárok közérzete”.
Martonyi János a szlovákiai államnyelvtörvényt módosító javaslatról azt mondta: „jó irányban tett lépésnek tekintjük”. Elmondta, kollégája megígérte, hogy a szlovák törvény módosításával kapcsolatos elképzelésekről a magyar fél a jövőben tájékoztatást kap, és a belügyi vegyes bizottság keretében tárgyalások kezdődnek a rendelkezések végrehajtásról. A szlovákiai államnyelvtörvényt módosító javaslat értelmében korlátozott mértékben, de maradnak a szankciók. A kulturális tárca csak azokban az esetekben szabhat ki pénzbüntetést, ha a közigazgatás olyan információkat nem tesz közzé államnyelven, amelyek az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát, illetve vagyonát érintik. Magánszemély a törvény megsértéséért nem bírságolható, illetve csak akkor, ha életveszélyre nem figyelmeztet (pl. villanypásztor alkalmazása esetén).
A bírságok felső határa az eddigi 5000 euróról januártól 2500 euróra csökken. Változás, hogy a törvény megsértéséért a minisztérium nem lesz köteles kiszabni a pénzbüntetést, hanem akár el is tekinthet tőle. Újdonság, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, a képviselői testületek ülésein használható lesz a kisebbségi nyelv is, ha azzal a testület minden tagja egyetért. Az egészségügyi intézményekben szabadon lesz használható a kisebbségi nyelv is, ha a felek megértik egymást. A jelenlegi szabályozásban a személyzet csak akkor használhatja a kisebbségi nyelvet, ha a páciens nem ismeri az államnyelvet. A módosított jogszabályban azonban benne lesz, hogy a személyzet nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet vagy az idegen nyelvet.
Kikerül a jogszabályból az a tétel is, miszerint a regionális és a helyi közigazgatási szerveknek felügyelniük kellett a törvény betartását és az államnyelv használatát. A jövőben ilyen jogköre csak a kulturális tárcának, illetve a kijelölt állami szervnek lesz.
MTI, Felvidék Ma
