Egy szép nyári napon, július 19-én lépett fel a kassai Szent Gellért Pasztorációs Központban a GAUDIUM régizenei együttes, melynek művészeti vezetője Németh Imre (ének, blockflöték). A zenei trió tagjai: Méry Rebeka (ének, citera) Homoki Zsolt (koboz) és Horváth László (narrátor).
Egy tudósítás nem tudja visszaadni az est hangulatát és zenei élményét. Annyit azonban le kell szögeznünk, hogy kellemes és magas színvonalú előadásnak lehettünk örömünkre fültanúi.
Hunyadi Mátyást 560 évvel ezelőtt választották a Duna jegén királlyá. Születésének 575. és királlyá választásának alkalmából a Nemzetpolitikai Államtitkárság emlékévet hirdetett erre az évre.
A Gaudium ennek tiszteletére tartotta meg kassai koncertjét, mely annak a szerencsés körülménynek volt köszönhető, hogy az együttes a következő napon a gombaszögi táborban lép fel és így szívesen ajánlották fel az előadást.
Pásztor Zoltán püspöki helynök házigazdaként üdvözölte az együttes tagjait és a közönséget, majd Németh Imre röviden ismertette az együttes történetét. 1985-ben léptek fel először Gombaszögön. Azóta az együttes többször átalakult.
Méry Rebeka előadta az „Ifjú Mátyás király olyan álmot látott:/ Ivegablak alatt nagy hosszú almafa,/ Nagy hosszú almának tizenkét szép ága,/ Háromszáz levele, hatvanhat virágja.” – kezdetű népdalt, majd a későbbiekben Zobor-vidéki archaikus népdalokat mutatott be. Az egyik Selyem sárhajú Magyar Ilonáról szólt. Megérdemelten nagy taps köszönte meg a produkciót.
Horváth László felfrissítette a nagy királlyal kapcsolatos ismereteinket. Kiemelkedett az uralkodók közül azért is, mert korát a Magyar Királyság végromlása követte. Országa Európa vezető hatalma volt. Félelmetes Fekete Serege a világ egyik legütőképesebb hadserege volt. Rajongott a reneszánszért. Itália után másodikként honosította meg ezt az irányzatot Európában. Az ő idejében létesült az első nyomda. A könyvek rajongója volt, melyeket nemcsak gyűjtött, hanem előszeretettel olvasott is. Híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana 2 500 kötetet tartalmazhatott. A török dúlás következtében ezek Isztambulba kerültek. Mára 216 maradt belőlük, 53 példányát őrzik Magyarországon. Kizárólag a Vatikáni Apostoli Könyvtár előzte meg nagyságban és a művek változatosságában. A koncert részeként – a Pozsonyi Magyar Intézet jóvoltából – egy kiállítás bemutatta a corvinákat, melyet a résztvevők érdeklődéssel tekintettek meg.
Németh Imre közölte, Mátyás reneszánsz udvarából egy kottafejet sem tudunk találni, mégis a Felvidéken fennmaradtak olyan barokk kori feljegyzések, melyek a reneszánsz jegyeit viselik magukon. Később előadott ilyeneket a Vietorisz és Lőcsei Virginál-könyvből. A korban népszerű és pajzánnak tartott volta-táncmelódiákból is kaptunk ízelítőt.
Mátyás fényes udvartartást tartott fenn, ahol a kor neves humanistái, mint Galeotto Marzio és Antonio Bonfini is otthonra leltek. Ez nem öncélú magamutogatás volt, hanem az országimázs tudatos építése. A magyar kultúrát is ápolta, asztalánál komoly viták zajlottak, melyeket gyakorta magyar nyelvű ének kísért. Márványkutat készíttetett, melyből ünnepek alkalmával fehér- és vörösbor ömlött. Kőfaragó műhelyében 40 mester dolgozott, Itália után ez volt a legnagyobb. Építkezései a reneszánsz stílust juttatták érvényre. Függőkertek is őrzik emlékét. Budát Velence és Firenze mellett emlegették. A kassai főszékesegyház déli tornya a nevét viseli, hiszen ő volt ennek az építkezésnek legbőkezűbb támogatója.
Az együttes tagjai utolsónak szántak egy vidám dallamot, de a hosszú, lelkes vastaps ráadást követelt. A Tavaszi szél vizet áraszt című reneszánsz párválasztó dallal megénekeltették a hálás közönséget is. A több mint egy órán át tartó előadás olyan gyorsan elrepült, hogy észre sem vettük.
A fellépést a Pozsonyi Magyar Intézet, a kassai főkonzulátus és Mészáros Lajos alkotmánybíró tette lehetővé. Köszönet érte! A helyszínen megvásárolható volt az együttes CD-je.
