A Hétfájdalmú Szűz Mária jelképe a szlovákiai katolikusok számára a Sasvári (Šaštín) Piéta, a Szűzanya szobra ölében a halott Jézus Krisztussal.
A Hétfájdalmú Szűzanya ünnepét nálunk és az egész világon szeptember 15-én tartják. Ez a nap Szlovákiában hivatalos ünnep, mert a Hétfájdalmú Szűz Mária egyben Szlovákia patrónája is. A liturgikus naptár alapján csak Szlovákiában, egyetlen országként kötelező ünnep, nálunk ezt a napot ünnepnapként fogadták el. Ez abból az ősrégi hagyományból ered, miszerint nálunk az emberek évszázadok óta a legnagyobb bajban, a legkeményebb kihívások közepette mindig a Hétfájdalmú Szűz Máriához fohászkodtak és fordultak segítségért. Az ünnep szerves része a sasvári zarándoklat és búcsú, amelyet az idén szeptember 14. és 16. között szerveznek.
A hívek ezen az ünnepen emlékeznek meg Szűz Mária hét fájdalmáról, Simon jövendöléséről Jézus születésének 40. napján, Mária és József Heródes előli meneküléséről Jeruzsálemből, a 12 éves Jézus kereséséről a jeruzsálemi templomban, Mária találkozásáról fiával a Keresztúton. Az ötödik fájdalom Mária szembesülése fia kínzásával és halálával, a hatodik, amikor a Szűzanya a halott fiát az ölében tartotta és a hetedik Jézus Krisztus sírba tétele.
A Hétfájdalmú Szűz Mária iránti tisztelet jeléül 1727-ben XIII. Benedek pápa nyilvánította ezt a napot ünneppé, majd VII. Piusz pápa 1814-ben, a napóleoni fogságból való szabadulása hálájaként liturgikus ünneppé avatta, és az egész egyház számára kötelező ünneppé tette.
A sasvári zarándoklat 1564-ben indult, amikor Czobor Imre gróf felesége, Angéla elkészíttette Szűz Mária szobrát és hozzá fohászkodott házassága megmentéséért. Ennek a szobornak, a zarándoklatnak és búcsúnak a jelentősége akkora hatással bírt, hogy XI. Piusz pápa az ünnep 200. évfordulóján hivatalos okmányban Szlovákia és a világban élő szlovákság védőszentjének, patrónusának ismerte el a Hétfájdalmú Szűz Máriát. 1994-ben VI. Pál pápa a sasvári templomot bazilikává emelte, ezzel ez lett a mai Szlovákia első bazilikája.
(teraz.sk/Felvidék.ma)