Semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a magyar határt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, szeptember 20-án Salzburgban.
Orbán: semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a határt
A kormányfő az osztrák városban az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára érkezve újságíróknak kifejtette: van egy javaslat az Európai Bizottság részéről, mely kimondja: „Ha baj van, akkor a nemzeti hatásköröket vegyék el a tagállamoktól, és a határvédelmet az unió menedzselje”.
Szerdán átadta Ausztriának is azt a javaslatot, amelyet korábban már Bulgáriának átnyújtottak, és amely ezt a problémát oldja meg, de nem a tagállamok ellenében, hanem úgy, hogy „a tagállamoknál maradhat a védekezés joga” – ismertette.
A magyar kormányfő úgy fogalmazott, „szép dolog a Frontex, mely azonban még soha egyetlen méternyi határt sem védett meg, mi meg több száz kilométert”. Semmi szükség arra, hogy „ők védjék helyettünk a magyar határt, nem beszélve a szuverenitás elvi kérdéseiről” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az európai uniós állam- és kormányfők informális salzburgi csúcstalálkozójára 2018. szeptember 20-án. (Fotó: Máthé Zoltán, MTI)
Orbán Viktor elmondta: Emellett kell ma kiállni, és „többen vagyunk mi, akik ezt ellenezzük”. „Egyelőre a papírforma mellettünk van” – tette hozzá.
A Brexitet illetően a miniszterelnök kiemelte: Magyarország azok közé tartozik, akik szerint nem kellene megbüntetni a briteket. „Fair Brexitre és jó együttműködésre van szükség Nagy-Britannia és az Európai Unió között a jövőben” – fogalmazott.
Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy várakozásai szerint szóba kerül-e a Sargentini-jelentés az ülésen, azt mondta: „Azon mindenki csak nevet”.
Sebastian Kurz: az uniós elosztási mechanizmus nem lesz a migrációs krízis megoldása
A bevándorlók európai uniós tagországok közötti elosztásának mechanizmusa nem fogja megoldani a migrációs krízist – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár Salzburgban a tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozójára érkezve csütörtökön.
Kurz aláhúzta, hogy mivel a válság megoldásának megközelítése eddig is különböző volt a tagállamok között, várhatóan az is marad. A migráció kérdése ezért egyelőre az uniós kormányfők tárgyalásainak napirendjén marad – fűzte hozzá.
A kancellár előremutatónak nevezte, hogy az Európai Unió a külső határok védelmének megerősítése mellett döntött. Hozzátette, ehhez mélyreható tárgyalásokat kell folytatni Egyiptommal és más észak-afrikai országokkal is, különös tekintettel az illegális migráció megállítására és a kivándorlók visszafogadására.
Kurz – aki a találkozó házigazdája is – elmondta, a tagállami vezetők Giuseppe Conte olasz miniszterelnök felvetése alapján arról is tárgyalnak majd, hogy azoknak az uniós országoknak, amelyek nem kívánnak továbbra sem bevándorlókat átvenni más tagállamoktól, pénzügyi hozzájárulást kellene fizetniük.
Közös fotó az európai uniós állam- és kormányfők informális salzburgi csúcstalálkozójának résztvevőiről 2018. szeptember 20-án. (Fotó: Máthé Zoltán, MTI)
Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban a kancellár megjegyezte, a feltételekkel kapcsolatban nagyon eltérnek a brit és az uniós álláspontok. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a frissen egyeztetett, november közepére összehívott rendkívüli EU-csúcson kompromisszum születhet, amely lehetővé teszi a Brexit-megállapodás elfogadását.
Emmanuel Macron francia elnök – szintén a találkozóra érkezésekor nyilatkozva – hangsúlyozta, hogy az uniónak határozott elképzelései vannak az egységes piac integritását illetően és a brit-ír határral kapcsolatosan. Ezekről pontos és elfogadható javaslatra van szükség a brit fél részéről a megállapodás elfogadásához – tette hozzá.
Leo Varadkar ír miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta, országa el kívánja kerülni, hogy mind az októberi, mind a novemberre tervezett uniós csúcs alkalmával elmaradjon a megállapodás elfogadása. Elmondta, minden rendelkezésre áll a munkához, de meg kell kétszerezni az erőket ahhoz, hogy megállapodás születhessen az év vége előtt. Szükség van a kilépést követő átmeneti időszakra, megnyugtatóan rendezni kell a határkérdést, és közös politikai nyilatkozatra van szükség, amely felvázolja, hogy „az új kapcsolat hogyan fog kinézni”.
Charles Michel belga miniszterelnök szintén a Brexitről nyilatkozva kijelentette, „a javaslatok nem elégségesek”. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megállapodás szülessen – tette hozzá.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök elmondta, továbbra is nyitottak maradtak bizonyos kulcsfontosságú kérdések Nagy-Britannia kilépésével kapcsolatosan, „de teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk megállapodni Londonnal”. Ehhez kompromisszumra van szükség mindkét fél részéről, nem lehet engedékeny csak az egyik oldal – tette hozzá.
A cseh és a máltai kormányfő is támogatna egy második Brexit-népszavazást
Üdvözlendő lenne egy második népszavazás az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról – hangoztatta Andrej Babiš cseh és Joseph Muscat máltai kormányfő csütörtökön, az informális salzburgi EU-csúcs szünetében. Theresa May brit miniszterelnök azonban kizárta ennek a lehetőségét.
Muscat kijelentette, hogy „csaknem egyhangú” támogatása lenne annak a bennmaradó tagállamok körében, hogy megtörténjen a „szinte lehetetlen”, és kiírjanak egy második Brexit-referendumot a szigetországban.
„Úgy gondolom, legtöbbünk támogatná a lehetőségét, hogy a britek távlatokba helyezhessék a dolgokat, áttekintsék, hogy miben sikerült megegyezni, megvizsgálják az opciókat, és aztán egyszer s mindenkorra döntést hozzanak” – húzta alá a máltai miniszterelnök.
Babiš rendkívül sajnálatosnak nevezte a britek távozását, és közölte, lehetővé kellene tenni, hogy a lakosság ismét véleményt nyilváníthasson a kérdésről. Hozzátette, az jelentené a probléma legegyszerűbb és leggyorsabb megoldását, ha kiderülne, hogy a britek időközben esetleg meggondolták magukat.
A Best for Britain nevű maradáspárti brit kampányszervezet hangsúlyozta: ezen nyilatkozatok azt mutatják, hogy még bőven lenne idő megvizsgálni, valóban ki akarja-e léptetni a lakosság többsége az Egyesült Királyságot az EU-ból. „Ideje megadni az embereknek a végső szó lehetőségét a Brexitről” – mondta a csoport vezetője, Eloise Todd.
A brit kormányfő ugyanakkor előző este leszögezte, hogy erről szó sem lehet, ahogyan a tárgyalások meghosszabbításáról sem.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (Fotó: Máthé Zoltán, MTI)
Tusk: októberben döntenek arról, hogy lesz-e rendkívül Brexit-ügyi EU-csúcs
Október közepén jön el az „igazság pillanata” az Egyesült Királyság kiválásáról szóló tárgyalásokban, akkor születik majd döntés arról, hogy szükséges-e egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet összehívása november közepén – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az informális salzburgi EU-csúcs után.
A találkozót lezáró sajtótájékoztatón Tusk közölte: a bennmaradó huszonhét tagállam vezetőinek ülésén teljes egyetértés volt abban, hogy ugyan a jelenlegi brit javaslatoknak vannak pozitív elemei, de a kereskedelmi kapcsolatrendszerre vonatkozó tervezet „nem fog működni”. Hozzátette, kissé derűlátóbb a kiválási megállapodás megkötésének esélyeit illetően, mint korábban.
Beszélt emellett a találkozó másik fő napirendi pontjáról, a bevándorlásról is, és kiemelte, hogy a szerdai vita azt mutatja, nincs egyetértés mindenben, de a fő célt illetően igen, ami „az Európába irányuló illegális migráció megállítása”.
Juncker: alapvetően egyetértés van a Frontex megerősítéséről a tagállamok között
Alapvetően egyetértés van az európai uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről a tagállamok között, noha az erre vonatkozó javaslat egyes elemeit illetően vannak nézetkülönbségek – mondta az Európai Bizottság elnöke az informális salzburgi EU-csúcs után.
Jean-Claude Juncker a találkozót lezáró csütörtöki sajtóértekezleten közölte: a korábbiaknál jóval derűlátóbb most a Frontexről szóló bizottsági javaslat ügyében, úgy véli, hogy még idén, a soros osztrák EU-elnökség alatt tető alá lehet hozni a megállapodást.
Érintette az ülés másik fő témáját, a Brexitet is. Leszögezte, abból indul ki, hogy egyezségre tudnak jutni az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, de arra az eshetőségre is fel vannak készülve Brüsszelben, hogy ez nem sikerül.
Macron: az EU nem fogad el számára hátrányos megállapodást Nagy-Britanniával
London javaslatai jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok, az Európai Unió soha nem fog olyan megállapodást elfogadni Nagy-Britannia unióból való kilépéséről, amely számára hátrányos, különösen a gazdasági kérdések tekintetében – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Salzburgban csütörtökön.
Macron az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy London új javaslatokkal áll elő az októberi uniós csúcstalálkozón annak érdekében, hogy valódi eredményeket lehessen elérni a megállapodás még továbbra is nyitott kérdéseit illetően.
A brit miniszterelnök részéről bátor lépés volt a javaslatok ismertetése, ugyanakkor az unióban maradó 27-ek egységesen egyetértenek abban, hogy az egységes piac nem szenvedhet csorbát – tette hozzá.
Londoni elemzők: súlyos növekedési áldozattal járna a megállapodás nélküli kilépés
Londoni pénzügyi elemzők szerint súlyos növekedési áldozattal járna a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból, és ezt az EU-ban maradó országok, köztük Magyarország gazdasága is megérezné.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics a csütörtöki salzburgi informális EU-csúcsértekezletre időzített átfogó tanulmányában közölte: modellszámításai azt mutatják, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2020 végére 2,1 százalékkal, 2023-ra 2,7 százalékkal maradna el attól a szinttől, amelyet a cég alapeseti előrejelzése szerint e két év végéig el lehetne érni.
Az Oxford Economics alapeseti prognózisa átfogó megállapodás elérésével és a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak érvényesítésével számol.
