„Pusztít a spanyol nátha. Ennek a veszélyes betegségnek esett áldozatul újabban Kocab Vilmos, a lévai uradalom pénztárosa, ki életének 40., boldog házasságának 8. évében, rövid szenvedés után meghalt. Az elhunytat megtört neje és két árvája gyászolja.”
Egy gyászhír 1918 szeptemberéből, amely a spanyolnátha pusztítását mutatja. A vérszivattyú negyedik évében, amikor Európa már kivéreztette magát, az emberek szervezete pedig kellően legyengült ahhoz, hogy fogékony legyen minden fertőzésre, Amerikában, közelebbről Kansasban az influenza egy rejtélyes mutációja ütötte fel a fejét, ami a katonákkal eljutott Európába.
Kutatók szerint a kiindulási góc a Kansas állambeli Haskell megyében volt, ahonnan hárman vonultak be a közeli kiképzőtáborba, ahol a járvány elterjedt a legénység között. Áprilisban érkeztek az első amerikai csapatok a franciaországi Brest kikötőbe, behurcolva a spanyolnáthát Európába.
A járvány a nevét a közhiedelemmel ellentétben onnan kapta, hogy először a világháborúban semleges Spanyolország lapjai adtak hírt a betegségről, amelyeket nem cenzúráztak olyan szigorúan, mint a hadviselő felek sajtóját.
A járvány három hullámban támadt. Az első, amely 1918 júniusáig tartott, még aránylag ártalmatlan volt. A második hullám, amely az olasz frontról került Magyarországra, a legpusztítóbb volt, mivel világszerte 25-50 millió áldozatot követelt. ’19 tavaszán volt a harmadik hullám, a járvány lecsengése, ami még nem a végét jelentette. 1922. áprilisában az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt is magával ragadta a kór…
Érdekesség, hogy a spanyolnátha beleszólt a világháború alakulásába is, mivel Erich Ludendorff szerint a német hadsereg gyenge harci készségének ez volt a fő oka.
A járvány ahhoz is hozzájárult, hogy Magyarországon olyan gyorsan sikeres lett az őszirózsás forradalom, és viszonylag vértelenül folyt le. A járvány ugyanis a rendőrség sorait is megtizedelte, a hatóság pedig félt a frontról visszatérő katonaságot bevetni a rend fenntartására, mert attól tartott, hogy a spanyolnátha még inkább elharapózik.
A közegészségügyi szervek pedig kifejezetten rosszul vizsgáztak a spanyolnáthajárvány idején. A budapesti tiszti főorvos például a pániktól való félelmében még szeptemberben is arra szólította fel a sajtót, hogy ne túlozzák el a veszély nagyságát. Októberben egyébként országosan 12 000 esetet regisztráltak, amiből 700 volt halálos. A valóság azonban bizonyosan még ezeket a számokat is meghaladja, hiszen sokan el sem jutottak orvoshoz a súlyos orvoshiány miatt.
A betegség rendkívül gyors lefolyású volt. Jellemző, hogy a pestiek elnevezték 24 órás betegségnek. A Friss Újság beszámol egy esetről, amikor egy cselédlány, aki a spanyolnátha tüneteit fedezte fel magán, elindult a kórházba, de az utcán összeesett és meghalt.
Száz éve annak, hogy ezekben a napokban a spanyolnátha végigsöpört Magyarországon. Erről is illene megemlékezni…
