„Nemzetstratégiai kérdésekben teljes a konszenzus a magyarországi reális erőt jelentő politikai és a határon túli magyar politikai szervezetek között (kivételt képez a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció – ők ugyanis nem képviseltették magukat a Magyar Állandó Értekezleten, ami azért sajátos, mert erre még nem volt példa a MÁÉRT történetében)” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet sajtótájékoztatóján Budapesten a Várkert Bazárban.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy az összes parlamenti párt – határon belül és határon kívül – a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben teljes nézetazonosságban van:
„a külhoni magyarságnak jár a magyar állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia az európai tapasztalatoknak, normáknak, szabályoknak megfelelően (a tömbmagyarságnak a területi autonómia, a kisebbségi és szórványmagyarságnak a kulturális és személyi autonómia).”
A magyar belpolitikában tehát szokatlan és példátlan egység van.
Konszenzussal elfogadták a zárónyilatkozatot, majd ismertette a magyarság megmaradása tekintetében a legfontosabb pilléreket: az identitásőrző támogatásokat (2010-hez képest megkétszereződött), a gazdaságfejlesztést (50 milliárd forint támogatás a külhoni magyar gazdaság fejlesztésére), a honosítást (1 050 000 fölött van a honosítottak száma), illetve, hogy a külhoni magyar pártok támogatása legitim dolog.
„A nemzetpolitika legfontosabb kérdéseiben tehát teljes konszenzus van”
– tette hozzá. A zárónyilatkozatba belefoglalták az adott nemzetrészek legsúlyosabb problémáit, az elért eredményeiket, és ezekben a kérdésekben is az összes külhoni magyar párt és összes magyarországi politikai párt (kivéve a Demokratikus Koalíciót) teljes konszenzussal fogadta el a zárónyilatkozatot.
Semjén Zsolt néhány számadatot is ismertetett:
- identitásmegőrző támogatások tekintetében: 100 milliárd forint fölött, amivel 5 ezer szervezetet, illetve programbonyolítót értek el
- nemzeti jelentőségű intézmények száma: 270 (nekik nem kell pályázni, ugyanis normatív módon történik a támogatásuk)
- a Szülőföldön magyarul tekintetében – 230 000 olyan gyermek, aki külhonban magyar iskolába jár, 22 400 forintot kapnak évente, plusz 10 000 Ft a Rákóczi Szövetség által
- óvodafejlesztés: több, mint 700 új óvoda épül és újul meg a Kárpát-medencében
- Kőrösi Csoma Sándor program – 140 ösztöndíjas
- Petőfi Sándor program – 73 ösztöndíjas
- Határtalanul! program: 6 milliárd forintot biztosítanak
- Testvértelepülések tekintetében: 260 magyarországi és 300 külhoni testvértelepülés között jött létre kapcsolat
- Köldökzsinór program, anyasági támogatás: 8 ezren igényelték eddig határon túlról
- Szakképzés: 145 új tanműhelyt és tangazdaságot hoztak létre
- Gazdaságfejlesztés: 50 milliárd forintból 33 ezer külhoni vállalkozás fejlesztésében vettek részt
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 2019-es év a külhoni magyar gyermekek éve lesz, s hogy Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj elnevezés legyen a Külhoni Magyarságért Díj mostani elnevezése, valamint, hogy folytatják eddigi programjaikat (Petőfi program, Óvodafejlesztési program, Határtalanul! program).
„2019 pedig az emlékévek sorában II. Rákóczi Ferenc-emlékév lesz”
– hangsúlyozta.
***
További felvételek az értekezletről megtekinthetők ITT.
