Magyarország 2011 első felére eső EU-elnökségének egyik legfontosabb kihívását tűzte napirendre az a konferencia, amelyet az Europrosperitas 2010 Alapítvány szervezésében, és a fővárosi önkormányzat védnöksége alatt tartottak Budapesten. Köztudott, hogy az EU Magyarország elnöksége alatt óhajtja útjára indítani az új Duna Régiót, mely 6 uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária) és további 4 országot (Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Moldova) érint. Az Unió Duna-stratégiájának mindent felülmúló célja a régióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. A konferencia résztvevői arra keresték a válaszokat, hogy hogyan, milyen eszközökkel lehet a tudásalapú regionális együttműködést megvalósítani az új régióban, hogyan lehetne új lendületet biztosítani az emberi tőke fejlesztéséhez, illetve piacgazdasági kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz.
Az Európai Tanács 2009. június 18-19-i brüsszeli ülésén döntött az EU Duna Régió Stratégia kidolgozásáról. Ekkor kérte fel az Európa Bizottságot, hogy 2010 vége előtt terjessze be e cél megvalósítását szolgáló javaslatait. Az EU által eddig megfogalmazott alappillérek közül kettőt tartanak megkerülhetetlennek. Egyrészt kiemelt szerepet kell kapnia a határokon átnyúló és szektorokon átívelő együttműködéseknek, másrészt a határokon átnyúló együttműködés és közös identitás, illetve a fenntartható fejlődés kialakításában vezető szerepet kell játszania a tudáscserének, a kutatásnak, a korszerű oktatásnak.
A konferenciát, melyet a fővárosi önkormányzat dísztermében tartottak, Tarlós István főpolgármester nyitotta meg. Dr. Göllner András, az Europrosperitas 2010 Alapítvány alapítója, köszöntőjében kiemelte, hogy „Magyarország – földrajzi elhelyezkedéséből, de egyben gazdasági, kulturális helyzetéből és fejlettségi szintjéből is adódóan – egyfajta „tudáspumpa”, „tudásduzzasztó” szerepet játszhat az Európai Duna Stratégiában érintett „felvízi” és „alvízi” Duna-menti országok, gazdaságok között. Magyarország érdekei találkoznak mind a dunai régió fejlettebb, nyugati felén, mind a kevésbé fejlett, keleti- délkeleti felén található országok, régiók, urbánus és rurális közösségek, nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások érdekeivel. Úgy véljük, hogy a magyar törekvés egyben összeurópai érdek is”. Barsiné Pataky Etelka, Magyarország Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztosa az Európai Unió Duna makró-régiós stratégiáját ismertette, míg Európa jövője és a Duna menti államok közötti lehetőségekről Dr. Miszlivetz Ferenc, a Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézet igazgatója beszélt. A technológiai tudástranszfer szerepének fontosságáról a Siemens Magyarország elnök-vezérigazgatója, Dale A. Martin beszélt, a Duna menti régiók kontextusában. A Siemens vezetői szerint a társadalom létét, fejlődését alapvető trendek – megatrendek – alakítják: a klímaváltozás, az urbanizáció és a demográfiai változás folyamatai és következményei széleskörűen meghatározzák a társadalom fenntarthatóságát, mind az egyén, mind a gazdasági szereplők számára – országhatárok nélkül. A Siemens emiatt találta fontosnak azt, hogy ne csak szellemi tőkével, de anyagi támogatással is elősegítse ennek a konferenciának a létrejöttét. Nyikos Györgyi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az innováció és a térségi versenyképesség szerepéről számolt be, illetve hogy ezek milyen szerepet töltenek be a területfejlesztési politikában. Somkutiné Bitskey Kata, a Duna Programiroda irodavezetője a helyi értékeken alapuló stratégiai tervezés fontosságáról beszélt. Dr. Szegvári Péter, a Duna Partnerhálózat megbízott képviselője a Duna Partnerhálózat kiépítéséről tájékoztatta a közönséget, és a hálózat szerepét mutatta be az Európai Unió Duna Stratégiájának kialakításában. A konferenciát követően egy kerekasztal-beszélgetés formájában egyeztettek az előadók a fent említett témában. A beszélgetést Hankiss Elemér Széchenyi-díjas szociológus moderálta, és jelen volt még Somkutiné Bitskey Kata irodavezető a Duna Programirodától, Dr. Palánkai Tibor Jean-Monnet-díjas közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetemről, Suhajda Attila, az IBM Magyarország kormányzati programigazgatója, Básthy Béla Kőszeg alpolgármestere.
A konferencia szervezője, Europrosperitas 2010 Alapítvány egy politikai pártoktól független civil kezdeményezés. 2005 végén indították útjára Budapesten azzal a céllal, hogy széles társadalmi összefogás és párbeszéd eszközeivel felgyorsítsa a lisszaboni célok megvalósítását a magyar határ menti övezetben. Az Alapítvány olyan „közszféra-magánszféra partnerség” mintát követ, mely átszeli a határokat, erősíti a nemzetközi együttműködést, a népek közötti bizalmat, az egymásrautaltság szellemiségének megértését. A konferencia szakmai partnere a fővárosi Városfejlesztő Műhely részeként működő Duna Programiroda, feladata a Duna Partnerségi Hálózat, a DunaLog – a Dunában rejlő perspektívák megvitatására szervezett dialógus sorozatok -, valamint a strukturális, stratégiai tervezési folyamatok menedzselése, Budapest, és a komplex Metropolisz téren keresztül, Magyarország részvétele az európai partnerségi rendszerekben. A Programiroda dolgozik azon, hogy a városlakók felismerjék, megismerjék és elismerjék a Dunában rejlő lehetőségeket, a közös felfedező kalandban a készülő Duna Régió Stratégia a vezérfonaluk. A Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete (ISES) a kőszegi ISES Alapítvány fő célkitűzése, hogy intézményes keretet biztosítson a közép-kelet-európai országok együttműködését, és az európai integrálódás folyamatát elősegítő szellemi-, alkotó- és oktatómunkához. Az alapítók célja egy olyan típusú – a magyar felsőoktatás gyakorlatától eltérő – intézet kialakítása volt, amely újszerű módon integrálja az alap- és alkalmazott kutatásokat, gyorsan és hatékonyan reagál a társadalmi és gazdasági változásokra, továbbá folyamatos kapcsolatban áll a magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet szereplőivel.
Felvidék Ma, euroastra
