Életének 93. évében tegnap elhunyt Fésűs Éva Kossuth-díjas meseíró, költő.
Fésűs Éva 1926-ban született Cegléden, gyermekkorát Kiskunhalason, fiatalkorát Vácon töltötte. Kereskedelmi középiskolában érettségizett, 1950-ben férjhez ment, és Kaposváron telepedett le, ahol egész életében gyors- és gépírónőként dolgozott, de nem bánta, mert közben jutott ideje arra, hogy verseket, meséket, rádió- és tévéjátékokat írjon, melyeken generációk nőttek fel.
Már gyermekként elbűvölte a mesék és az irodalom világa, első versét nem is ő, hanem az édesapja jegyezte le, majd elküldte a Tündérvásár nevű újságnak, ahol le is közölték. Hiába írt azonban verseket már 10 éves korától, mégsem gondolt rá, hogy író vagy költő legyen. Gyermekkorában a nagyanyjától hallottak ihlették, aki rengeteget mesélt gyakran betegeskedő unokájának.
A háború után osztályidegen lett, ráadásul vallásos is volt, így nem volt esélye arra, hogy felvegyék az egyetemre. Többek között ezért lett gyors- és gépírónő. Első meséit a kisfiának írta, majd az egyiket egy ismerőse biztatására beküldte a rádióba, ahol 1955-ben le is adták. A sikeres debütálás után már rendszeresen írt rádiójátékokat.
Több száz műsora és huszonnyolc mesejátéka került adásba, amelyekből később meseregények születtek. 1958-tól 1978-ig a Magyar Rádió külsős munkatársa volt, 1969-től pedig már mesefilm-forgatókönyveket írt.
Ezerkilencszázhetvenháromban a Magyar Televízióban elkészült A palacsintás király máig népszerű filmváltozata, amiért megkapta a Magyar Televízió Nívódíját. A tévében leadott bábfilmjei közül a legismertebbek a Csodálatos nyúlcipő (1987) és a Tapsikáné fülönfüggője (1985) voltak. Pályafutása során 24 mesekönyve látott napvilágot, legutóbb 2016-ban A furfangos nyuszi című. Ugyanebben az évben publikálta felnőtteknek szóló verseskötetét Csepp víz címmel.
Alkotásai a mű- és népmesék legnemesebb ötvözetei, hősei szeretetreméltóak, furfangosak, történetei meghatóak és tanulságosak. Több évtizedes munkássága során számos kitüntetést vehetett át.
Nívódíjjal jutalmazta a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a Csupafül, valamint az Aranypofácska című darabokért, 1984-ben Művészeti díjat kapott a Szakszervezetek Megyei Tanácsától, 1989-ben Somogy Megye Művészeti díjában részesítették, 1994-ben Kaposvár Szolgálatáért tüntették ki, 2001-ben a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) Magyarországi Egyesületének életműdíját adományozták neki, 2004-ben Kaposvár díszpolgára lett.
2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2008-ban a Területi Prima díjat Somogy megyében, 2014-ben Stephanus-díjban részesült, 2017-ben pedig a magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat gazdagító kiemelkedő életműve, tiszta és szép nyelvi eszközökkel megalkotott, örök érvényű emberi értékeket közvetítő meséi, televíziós és rádiós gyermekműsorai elismeréseként Kossuth-díjas lett.
(MTI/Felvidék.ma)
