Még a látszólag egyértelmű törvények alkalmazásában is adódhatnak olyan nem várt problémák, amelyek megkeserítik életünket, időnként eltántorítanak bennünket szándékainktól, mert a bürokrácia cerberusaival nehezen boldogulunk. Bár másfél évtizede semmi nem tiltja, hogy nevünket magyarul használjuk, mégis vannak, akik akadályokat gördítenek utunkba.
Az elmúlt napokban portálunkon újra téma lett, vajon kié is egy férjezett, a férj családi nevét viselő asszony lánykori neve, mert ez a 154/94-es törvény megszületése óta vita tárgyát képezi – visszatérően – az anyakönyvi hivatal és az érintettek között. Legutóbb a rimaszombati anyakönyvi hivatal hivatkozott rá, megtagadva egy kérvényező lánykori vezetéknevének „ovátlanítását”.
Portálunk a somorjai anyakönyvi hivatalhoz fordult a kérdéssel: mi is a helyzet e téren. Nekik hogyan kell eljárniuk, milyen hatóság vagy felettes szerv határozza meg, kiktől kell megtagadni a névmagyarosítás lehetőségét.
Mezeyné Méry Márta somorjai anyakönyvvezető a Dunaszerdahelyi járásban jelenleg alkalmazott eljárásról tájékoztatott bennünket. Kérdésünkre elmondta, hogy a 154/94 Z.z. törvény 19. paragrafusának 6. bekezdése értelmében bárki kérheti a vezetékneve „ovátalanítását” a születési anyakönyvben is, függetlenül attól, hogy férjezett-e, s hivatalosan már a házasságkötéskor felvette közös családi névként a férje vezetéknevét.
– Régebben érvényben volt egy utasítás, hogy csak a most használatos vezetéknevemet, tehát a férjem utánit „ovátalaníthatom”, azonban ezt törvény nem írja elő, így semmi akadálya, hogy a most már nem használatos – leánykori – vezetéknevem is -ová nélkül legyen bejegyezve. Miután „ovátalanítottam” a lánykori vezetéknevemet – és ezzel együtt esetleg magyarosítottam a keresztnevemet -, az így kiállított születési bizonyítványnak (születési anyakönyvi kivonatnak) az alapján kell átíratnom a házasságlevelemet, amelyben kérem, ugyanerre a fenti törvényre hivatkozva, hogy a házasság után felvett vezetéknevemet is -ová nélkül használhassam – vázolta fel az ügymenetet portálunk kérésére Mezeyné Méry Márta.
Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mivel a lánykori vezetéknév a születési anyakönyvbe van beírva, így ebből a könyvből kell egy új születési bizonyítványt kikérni azon a helyen, ahol ez az anyakönyv található. Ott kell kérni az ovátlanítást is, amelyet a 154/94 Z.z. számú törvény nem köt engedélyezéshez, csak az érintett személy ilyen értelmű bejelentéséhez.
– Miután Kovácsovából Kovács lett a lánykori vezetéknevem, azonban jelenleg a férjem után a Kiss vezetéknevet viselem, a házassági anyakönyvben ki kell javíttatnom a lánykori vezetéknevemet, hogy a házasságlevélben (sobášny list) is így szerepeljen, párhuzamosan „ovátalaníttatnom” a 154/94-es törvény értelmében a férjem után felvett vezetéknevemet is, hogy így szerepelhessen a nevem: Kiss Mária, született (rodená) Kovács.
Hozzáfűzte még, hogy minden egyes anyakönyvi kivonat 1,50 euróba kerül, akár ovával, akár ová nélkül állíttatom ki, tehát nem az ovátalanításért kell fizetni (!), hanem az anyakönyvi kivonatért (matričný výpis, rodný list, sobášny list).
Ami pedig a törvény alkalmazását illeti, úgy fogalmazott, hogy a Dunaszerdahelyi járás anyakönyvi hivatalaiban ma már ez a gyakorlat.
Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”27992,27697,27666,27302,27277,27241″}
