Manapság sokan felteszik a kérdést, hogy vajon jó kezekben van-e a mezőgazdasági tárca, az ágazat irányítása? Ha a boltok pultján megtalálható romlott élelmiszerek utáni hajsza alapján ítéljük meg, minden bizonnyal – mondta Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.
Az egészségvédelem szempontjából ez így van rendjén. Érezhető azonban egy lappangó elégedetlenség, amely a gazdák valamint a gazdaságok részéről egyre hangosabban megfogalmazódik: valami nagyon nincs rendben az alapokkal, a fundamentummal. A leghátrányosabb helyzetben minden bizonnyal az állattenyésztők vannak, számuk egyre csökken. Idén lecsökkent a szarvasmarha- tenyésztés állami támogatása, ez halmozta az állattenyésztők komoly gondjait. Ma már úgy áll a kérdés: vajon fennmarad-e az állattenyésztés Szlovákiában, vagy végleg behozatalra szorulunk. A piros gázolaj, a mezőgazdaságban használt üzemanyag jövedéki adókedvezményének megszüntetése komoly tehernek bizonyult az állattenyésztésben csakúgy, mint a talajművelésnél vagy a termények betakarításánál. Januári aggodalmunk tehát beigazolódott: májusban az újonnan létrejött Szlovákiai Agrárkamara hívta fel erre a figyelmet, megjegyezve: „a gazdálkodók által használt gázolaj litere idén csaknem kétszer annyiba kerül, mint egy évvel ezelőtt. Az üzemanyag kedvezményes adóterhének megszüntetése miatt a betakarítási munkálatok idén lényegesen költségesebbek lesznek.“
Az elmúlt egy évben nem érzékeltünk számottevő legiszlatív aktivitást az agrártárca részéről a hazai élelmiszerek fogyasztásának előtérbe helyezésére, csupán az új szlovák védjegy javaslatát. Az EU felmérése alapján Szlovákia önellátása élelmiszerekből lecsökkent 47 %-ra. Vajon a tárca kidolgozta stratégiáját a helyzet radikális megváltoztatására, a fenntartható fejlődés bebiztosítására? Nem tapasztaltunk semmilyen kezdeményezést a vidéki farmergazdálkodás vonzóvá tételére, főleg a fiatalok számára. Hiányzik a tárca stratégiája a helyi kis farmergazdaságok felkarolására és számuk jelentős bővítésére. Évről évre rohamosan csökken a zöldség, a gyümölcs és a szőlő termőterülete. Emellett az utóbbi években jelentősen megnőtt a gyümölcs és a zöldség ára. A tárca világos fejlesztési koncepciójának hiányában nem csoda, hogy a rohamos áremelkedés ellenére gazdaságilag nem vált kifizetővé új gyümölcsösök, zöldség- és szőlőterületek létesítése.
Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a következő, 2014 és 2020 közötti EU programozási időszakban alapjaiban át kell értékelni a szlovákiai agrárium prioritásait és célkitűzéseit. Itt az ideje, hogy a felelősök elgondolkodjanak a jelentős módosításról és az új célkitűzések megfogalmazásáról. Mert a folyó, 2007 és 2013 közötti időszakra nagyon rossz feltételeket tárgyalt ki a mezőgazdasági tárca, ennek következményeit a gazdák sokáig fogják nyögni – fogalmazott sajtóközleményében Farkas Iván.