Megszűnik az euró mint egységes pénznem, szétesik az euróövezet, a bankokat csillagászati veszteségek fenyegetik és tömeges elbocsátások lesznek Európa-szerte. Ez a valaha hipotetikusnak vélt forgatókönyv ma sokkal közelebb van a valósághoz, mint azt egyáltalán gondoltuk.
Az utóbbi hét folyamán sürgetően figyelmeztetett erre a Világbank elnöke, Robert Zoellick, a világ egyik leghíresebb befektetője, Soros György és a CEPS igazgatója, Daniel Gros is. A világgazdasági növekedés legnagyobb veszélyforrása szerintük jelenleg éppen az euróövezet és annak adósságai.
A katasztrófa elhárítására az utolsó esély az Európai Bizottság gazdasági szakértői szerint a közös európai államkötvény, az ún. eurobond lehetne az eddigi nemzeti kötvények helyett. Németország azonban egyelőre ezt a megoldást elutasítja. A Világbank elnöke szerint az eurozóna némely országa mindeközben a drámától már a traumáig jutott. Az Olaszországra, Spanyolországra és Franciaországra nehezedő egyre erősödő piaci nyomás ugyanis az elmúlt hetek folyamán bebizonyította, hogy a tagországok kormányfőinek júliusi tanácskozásán a piac kielégítésére elfogadott mentőmechanizmus csődöt mondott. A világgazdaság a politikusok cselekvőképtelensége miatt Zoellick szerint ezért aztán „új veszélyes zónába” jutott. „A helyzet már kezd elviselhetetlenné válni. Az érintettek igyekeznek időt nyerni, de az idő nem áll meg, a válság nagyon gyorsan közeledik a kicsúcsosodásához” – írta a múlt hét végén Soros György. Ha az európai politikusok nem lépnek fel nagyon határozottan, Soros szerint nem irányított államcsődök következhetnek be, amelyek még az olyan kis gazdaságok, mint Görögországé esetében is óriási veszteségeket okoznának a bankoknak, halálra ítélnék az eurót és világgazdasági hanyatlást eredményeznének.
Hasonlóképpen látja a közeljövő lehetséges irányulását a brüsszeli CEPS igazgatója, Daniel Gros is. Véleménye szerint elsősorban az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) mentőcsomag-programja mondott csődöt. Minél több országot igyekszik ugyanis az alapból az euróövezet megmenteni, annál kevesebb tagország pénzeli azt. A mentők így idővel automatikusan maguk is mentésre szorulnak. Az EFSF-mentőprogramban rejlő dominó-effektus már beindult, ahogyan azt az Olaszországra és Franciaországra nehezedő piaci nyomás is mutatja. Gros szerint újabb nemzeti pénzek csorgatása az alapba már nem segít, az újabb adósságok csak felerősítenék a dominó-effektus hatását. Ezért az alapot véleménye szerint átmenetileg bankká kellene alakítani, hogy hozzáférhessen az Európai Központi Bank hiteleihez, amely egyedüliként elegendő pénzt tud nyújtani az euróövezetnek a piac sürgető kielégítésére. A javaslat alapjában véve a piac pénzzel való elárasztása lenne, amit nemrégiben az amerikai központi bank (FED) is alkalmazott. A módszer az eurobondokhoz hasonló, amelyek bevezetéséről az euróövezet októberi tanácskozásán lenne szó, és amit Soros György is támogat.
A javaslat lényege, hogy a nemzeti kötvények helyett az eurozóna tagországai közös európai államkötvényt bocsátanának ki. Ez azonban azt jelentené, hogy például a kiválóbb Németország és Franciaország viselné a csődbe jutó országoknak, például Görögországnak nyújtandó új kölcsönök terheinek egy részét, ami viszont nem tetszik Angela Merkel német kancellárnak. Némely szakember úgy véli, hogy Németországnak végül nem lesz választása és rábólint a közös államkötvényekre. „Az elmúlt 15-18 hónap eseményei alapján megállapítható, hogy sok mindenről mondták a német politikusok, hogy sohasem teszik meg, végül mégis megtették” – jegyezte meg a Reuter hírügynökségnek Peter Bofinger német gazdasági kormánytanácsadó. Bár kollégái többsége kevésbé Európa-párti, mégis úgy tűnik, Németország talán már elkezdte az eurobondok körüli vizsgálódást. A gazdasági szakemberek szerint ugyanis nincs értelme bevezetni az eurobondokat az egész eurozóna pénzügyminisztériumához hasonlatos intézmény nélkül, amelynek hatáskörébe tartozna az egyes tagországok költségvetési fegyelmének betartatása is. Philipp Roesler német gazdasági miniszter már a múlt héten felröppentette a hírt, amely egy hasonló intézmény létrehozását feltételezi. A miniszter állásfoglalása szerint egy nem választott „stabilitási tanácsnak” kellene létrejönnie, amely automatikusan megbírságolná a költségvetési feltételeket be nem tartó tagországokat, tesztelné a munkapiacok rugalmasságát és a tagországok innovációs környezetét, sőt joga lenne a németekéhez hasonló „adósságfék” alkotmányos bevezetésére is az egyes tagországokban. Roesler javaslata az EUobserver szerint azonban nem a kormány hivatalos álláspontja. Még az sem biztos, hogy a nemzeti parlamentek megszavazzák azt a július 21-ei tanácskozáson elfogadott eredeti, kevésbé ellentmondásos mentőcsomagot, amire Görögország annyira vár. A szlovák koalíciós SaS elnöke, Richard Sulík például az EFSF új hatásköri javaslatait, amelynek következtében az Európai Valutaalap mintájára hoznának létre egyfajta alapot, az „adósságunióhoz vezető tiszta útnak” és a szovjet módszer szerinti „teljes szocializmushoz vezető útnak” nevezte. Soros és Gros szerint azonban az euróövezetnek nincs ideje az ilyen veszekedésre, a költségvetési politikák egységesítésére feltétlenül szükség van. És ez Csehországra is vonatkozik, aki exportgazdálkodása által a gazdasági szakemberek szerint a saját pénznem ellenére az euróövezetbe tartozik. „Egy kis nyitott gazdaság az euróövezet szomszédságában nagyon gyorsan megérezné az övezeten belüli helyzet romlását, elsősorban az ipara” – figyelmeztetett a Patria Befektetési Bank elemzője, David Marek.
Felvidek.ma, Aktualne.sk nyomán dé