A koronavírusok családja (Coronaviridae) a biológiai rendszertan alapján a Nidovirales vírusok rendjébe tartozik, melyen belül további három koronavíruscsaládot ismerünk (Arteviridae, Roniviridaeés Mesoniviridae). Ezek a víruscsaládok különböző viselkedési mintájuk alapján kerültek felosztásra, mivel a három családba tartozó vírusfajok más-más stratégiával képesek a genetikai információ másolására.
A koronavírusok családjába rengeteg különböző vírusfajta tartozik, melyből hétről bizonyos, hogy az emberi szervezetet is képesek megfertőzni. Ebből négy vírus egyszerű megfázást okoz, míg a maradék három vírus a SARS, MERS és a jelenlegi gazdasági és egészségügyi felfordulást okozó COVID-19 betegségért felelős.
Mint minden más koronavírus, a COVID-19 is egy gömb alakú testecskével rendelkezik.
A természetben a gömb alakzat kialakítása nagyon elterjedt, hiszen a vírusok mellett ismert a szárazföldi rovaroktól kezdve egészen a tengeri egysejtűekig, amelyeknél egy bizonyos hajlamot látunk a tökéletes gömbszerkezet kialakítására. Érdekes, hogy a gömbölyűség felé irányuló hajlam nemcsak fejlődési ágazatok, mint rovarok és egysejtűek között észlelhető, hanem az egyes élőlénycsoportokon belül is.
Például a tengeri planktonikus organizmusok egy törzse (likacsosházúak – tengeri élőlények, latinul Foraminifera) 160 millió éves fejlődéstörténelmében egy olyan fejlődési mintát láthatunk, mely 15-30 millió éves szakaszokban a gömbszerkezet megismételt elsajátítása felé irányul. A tengeri élőlényeknél a gömb alakzat könnyen és logikusan magyarázható, hiszen minél nagyobb felületükkel szükséges kapcsolatot kialakítaniuk a körülöttük lévő tengervízzel – minél nagyobb a felületük, annál több táplálékfelvételre képesek. A tenger azonban egy teljesen más létformát igényel, mint a szárazföld. Összevetve a szárazfölddel, a tengerben más a gravitáció, drasztikusabb a hőmérséklet-különbség, más metódusokat kell kialakítani a táplálékszerzésre, szaporodásra, mozgásra, nem beszélve az eltérő látási viszonyokról, különböző kémiai elemek elérhetőségéről és a tengervíz további változékonyságáról, beleértve a sótartalmat és a víz pH-értékét. A nagy környezetbéli variabilitás ellenére, az élet hajnala mégis az óceánokban kezdődött és addig fejlődött a százmillió évek során, hogy a ma ismert legnagyobb emlős, a kék bálna (Balaenopteramusculus) is megjelenjen a világtengerben. Ha azonban a vízi élet ennyire eltérő a szárazfölditől, akkor a koronavírusok miért gömbölyűek?
A koronavírus gömb alakú testét tüskék borítják. A tüskék több funkciót látnak el, hiszen fehérjét tartalmaznak és amolyan „tapadókorongként” is működnek. Egyes források szerint a tüskék koronaszerű képződménnyel végződnek, s innen ered a koronavírus elnevezés.
Míg más állítások alapján, mikroszkóp alatt a vírus körül egy korona sziluettje jelenik meg, amely a Napkoronához hasonlít. A koronavírus tehát tüskéi segítségével tud megkapaszkodni az áldozatán vagy egy bizonyos felszínen, például egy bútoron vagy a mobiltelefonunkon. A koronavírus aktív és tudatos mozgásra nem képes. Köhögés, tüsszentés és beszéd folyamán felszabaduló cseppek segítségével terjed és így körülbelül 2 méteres távolság megtételére képes. A vírus, hogy leküzdje az aktív mozgás hiányát és az ebből adódó hátrányait, egy olyan fennmaradási stratégiát fejlesztett ki, amely a gömb alakú tüskés szerkezetet eredményezte. Minél több egy koronavírus tüskéje, annál nagyobb az esélye, hogy meg tud „kapaszkodni” áldozatán vagy egy bizonyos felületen. Ha már külsőleg ilyen alaposan áttanulmányoztuk a koronavírust és megmagyaráztuk a külső morfológiai változékonyságát, most ismerjük meg tömören belülről is.
Minden életforma egy bizonyos genetikai információval rendelkezik. Ez az információ generációról generációra átadódik és meghatározza az élőlények tulajdonságait, mint például az élőlény testfelépítését, vagy azt, hogy milyen színű legyen a szeme. Az emberi genetikai információ a DNS (dezoxiribonukleinsav) molekulában található, míg a vírusok erre egy egyszerűbb molekulát használnak, melyet RNS (ribonukleinsav) molekulának nevezünk. Az élet kezdetén, körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt, minden életforma RNS molekulát használt a genetikai információ tárolására és továbbítására. Ezt az időszakot egy RNS világnak is nevezzük. Fokozatosan, ahogy az összetettebb szervezetek is megjelentek, egy bonyolultabb molekulára volt szükség, amely lehetővé teszi az örökítőanyag továbbadását. S ez eredményezte a DNS molekula megjelenését. A jelenlegi koronavírus belső szerkezeti felépítésének pillére szintén az RNS világban gyökerezik. A koronavírus gömb alakú testén belül a genetikai információ hordozására és továbbadására alkalmas RNS molekula található (Ábra 1.).
A koronavírusba kódolt stratégia, mely a mi sejtjeink megfertőzéséért is felelős, ebben a molekulában található.
Alapjaiban, a koronavírus-fertőzés sejtjeinken belül mindössze 5 lépésre osztható:
Ábra 2.: A koronavírus által okozott megfertőződés 5 lépésben (Forrás: National Geogprahic).
A gazdaszervezet sejtjeinek megfertőzését követően megjelennek az első tünetek, mely leggyakrabban láz, száraz köhögés, fáradtság, légszomj és izom/ízületi fájdalom. Azonban a koronavírus általi megfertőződés és a tünetek első megjelenése közötti időszak akár két hetet is magába foglalhat. Egy nemrégiben megjelent tanulmány alaposan feltérképezte az emberről emberre történő megfertőződést, a tünetek megjelenése közötti időszakot és a betegség időtartamát. A kutatásban összesen 6 személy (1-6. személyek) szerepel. Az első megfigyelt személy egy 20 éves lány (1. személy), aki január 10-én Wuhanból (Kína) Anyangba utazott, ahol találkozott 2. és 3. személlyel. Három nappal később ismét találkozott Anyangban 2. és 3. személlyel, s a kutatásban szereplő további három személlyel is (4., 5. és 6. személy). Minden személy, az 1. személy kivételével, a koronavírus tüneteit kezdte érzékelni január második felében. Ezt követően az 1. személyt karanténba helyezték és állandó megfigyelés alatt tartották. Koronavírustesztjei egészen január 28-ig negatívak voltak, majd a vírust szervezete mindössze 3 nap alatt legyőzte. Tette ezt majdnem tünetmentesen. Azonban az 1. személyen kívül, tehát a 2. személytől a 6. személyig, akik közül senki sem járt Wuhanban, belázasodtak és légzési zavarokra panaszkodtak. A betegség ezen személyeknél csupán január végével bizonyosodott, amikor a koronavírusteszt-eredményeik pozitívok lettek (Ábra 3.).
Ábra 3.: A koronavírus által okozott megfertőzés 5 lépésben (Forrás: National Geogprahic).
A fentiekben bemutatott kutatás eredményei kiváló például szolgálnak arra, hogy miért fontos otthon maradnunk és csökkentenünk társadalmi kapcsolatainkat, beleértve a bevásárlásainkat vagy bármilyen kijárásainkat az otthonunkból.
A koronavírust egy olyan személy is hordozhatja és továbbadhatja szeretteinek, akinél a megbetegedés tünetmentes lefolyású. A koronavírus gömbszerkezetének és tüskéinek segítségével nagyon hatékonyan képes megtalálni következő áldozatait. Mindezt azzal a tudattal ötvözve, hogy a vírus lappangási ideje egy hosszú időintervallum, fokozottan szemlélteti a társadalmi távolságtartás fontosságát és annak betartását a vírus legyőzése érdekében.
Irodalom
Bai Y, Yao L, Wei T, etal. Presumed Asymptomatic Carrier Transmission of COVID-19. JAMA. Published online February 21, 2020. doi:10.1001/jama.2020.2565
Coronavirus 101: Whatyouneedtoknow? (National Geographic) March 27. 2020, https://www.nationalgeographic.com/science/2020/03/covid-overview-coronavirus
