A választásirendszer.hu tematikus portál – melyet a Political Capital Institute hozott létre és üzemeltet – rendszeresen foglalkozik a közeljövőben átalakuló magyar választási rendszer problémás kérdéseivel. Így természetesen a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogával is. A portál legutóbb Salamon Lászlót, a KDNP választójoggal foglalklozó szakpolitikusát kérdezte.
Salamon szerint csak a Magyar Szocialista Párt zárkózik el kategorikusan a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok választójogának megadásától (a hatályos választójogi törvény a választójog egyik alapfeltételeként írja elő a magyarországi lakóhellyel rendelkezést). A KDNP tehát nyitott a különféle megoldásokra, köztük például arra, hogy a határon túli magyarok az országos listára szavazhassanak. Arra a kérdésre, hogy az egyenlő választójog elvével miként egyeztethető össze az, ha Magyarországon két (egyéni és listás), határon túl pedig csak egy (listás) szavazata lesz a választópolgárnak, a KDNP szakpolitikusa a következőket válaszolta: „Tekintettel arra, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alkotmány Szabadság és felelősség címszava alatti XXIII. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi a választójog teljességének magyarországi lakóhelyhez kötését, nézetem szerint nem sérti az alkotmányban foglalt alapelveket olyan megoldás, ha a külhoni magyarok csak listás szavazattal rendelkeznek”.Az emigrációban élő magyar állampolgárokkal kapcsolatban Salamon László jó megoldásnak tartaná a regisztrált szavazói státus intézményesítését.
A magyar választási rendszer – megfelelően az alkotmányos alapelvi és a nemzetközi jogi standardoknak – a német modellen alapul, mindazonáltal magán viseli a kialakításának körülményeiből adódó jellegzetességeket. A választójogi törvényt – melyet 1989-ben fogadtak el – alapjaiban meghatározták a történeti körülmények, vagyis a rendszerváltásnak nevezett átmenet. A cél az volt, hogy az arányos pártpolitikai képviselet mellett biztosítsák az egyéni képviselők megválasztásának lehetőségét is – mintegy egymás ellensúlyaiként. Ennek megfelelően alakult ki a nagyon aprólékosan, logikusan kimunkált, európai, sőt világviszonylatban is igen bonyolultnak számító magyar vegyes választási rendszer. A választópolgárok szavazhatnak az egyéni választókerületek jelöltjeire, valamint területi (párt)listákra (19 megyei + Budapest). Az országos listára már nem lehet szavazni: itt a leadott, ám mandátumot nem érő szavazatok kerülnek értékelésre. Mind a területi, mind az országos listán a mandátumok elosztására bonyolult matematikai módszereket alkalmaznak.
SzD, Felvidék Ma
