A kardiológusok és ideggyógyászok legutóbbi megállapításai szerint az emberek bár a koronavírus-járvány idején is érezhetik a szívelégtelenség vagy az agyvérzés tüneteit, félnek orvosi segítséget és mentőt hívni. Pedig olykor minden perc számít, és ez súlyos következményekkel vagy akár feleslegesen halállal is járhat. Ezért felhívják a figyelmet, hogy vegyék komolyan már az első tüneteket is, hívjanak segítséget, menjenek orvoshoz.
Zuzana Gdovinová, a Kassai Pasteur Egyetemi Kórház Ideggyógyászati Klinikájának főorvosa és Eva Goncalvesová, a Pozsonyi Állami Szív- és Érrendszeri Intézet főorvosa egyaránt arról számoltak be, hogy az úgynevezett nagy infarktusok száma 50-60 százalékkal, a kisebb, könnyebb lefolyásúaké pedig 10 százalékkal csökkent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Pontos számokkal azonban nem rendelkeznek, mert az ilyen adatokat az orvosok az Állami Egészségügyi Információs Központba csak az év végén küldik be.
„A múltban gondot okozott, hogy a páciensek nem ismerték alapvetően az agyvérzés tüneteit, a helyzet azonban fokozatosan javul. Most viszont az emberek félnek a koronavírus fertőzéstől és az ideggyógyászati rendelőket későn keresik fel. Vannak olyanok is, akik egy-egy agyvérzést, szélütést lábon kihordanak. Ők azok, akiknek hozzávetőlegesen fél óráig fájdalmaik vannak, aztán amikor azok elmúlnak, elfeledkeznek erről, pedig ezek az első figyelmeztető jelek. Ha a páciens elodázza a kivizsgálást, jöhet a következő eset, amely jóval súlyosabb lehet. Olykor ez már egy órával, de akár egy hónappal később is bekövetkezhet. Ezért fontos már az első alkalomra is felfigyelni”
– jelentette ki Zuzana Gdovinová.
A gyógyulás esélyei azonban percről percre csökkennek. Akkor eredményes a kezelés, ha a páciens az első tünet után négy és fél órán belül orvosi ellátásban részesül, a vérrög sikeres eltávolítása hat órán belül lehetséges, egyes esetekben pedig 24 órán belül.
Eva Goncalvesová szerint az infarktusok számának csökkenése azzal is magyarázható, hogy a páciensek mérlegelik, hívjanak-e mentőkocsit napjainkban, de magyarázat lehet az is, hogy az emberek nem járnak munkába, nincsenek kitéve nagyobb munkahelyi stressznek. A lábon kihordott infarktusnak vagy a kisebb szívműködési zavaroknak azonban később komoly következményei lehetnek.
„Már most azzal számolunk, hogy a továbbiakban magasabb lesz a szívbetegségek száma. Infarktusnál eltömődik az az ér, amely a szívizmot ellátja vérrel. A szív azon része, amelyet ez érint, orvosi beavatkozás nélkül elhal. A mi feladatunk, hogy átjárhatóvá tegyük ezt az eret, mert így a szívizom nem veszít funkciójából” – közölte a szakorvos.
Az ország egész területéről a szívelégtelenségek és agyvérzések számának csökkenését jelzik. Az orvosok, mentősök, egészségügyi szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a rászorulók baj esetén feltétlenül hívjanak segítséget.
Biztosították a pácienseket arról is, hogy a mentőautókat rendszeresen fertőtlenítik. Ezért nem kell attól tartani, hogy esetleg kórházba szállítás közben megfertőződnének. Viliam Dobiáš, a Szlovák Vöröskereszt elnöke, ismert életmentő elmondta, hogy infarktusnál figyelmeztető jel ha a páciens nehezen lélegzik, ilyenkor nem ajánlatos elintézni a dolgot azzal, hogy valószínűleg felidegesítette magát, ajánlatos azonnal mentőt hívni.
(Pravda/Felvidék.ma)
