Az ékszerteknősök a komáromi Holt-Vágban is elszaporodtak (Fotó: Németh István)

Számtalan történet ismert elhagyott, vagy éppen guruló gépkocsiból kidobott kutyákról és macskákról – mely eseteket a társadalom egységesen elítéli. Azonban a csatornába lehúzott vagy éppen a természetben szabadon engedett hüllők és kétéltűek példái nem annyira közismertek, illetve megítélésük vegyes, holott némelyikük komoly veszélyt jelent az itteni ökoszisztémára.

Nagyon sok példa van arra, hogy ha az ember beavatkozik a természet rendjébe, még ha jóindulattal is teszi, a várható következmények ismeretének hiányában komoly károkat okoz. Így történt ez ebben az esetben is, amikor a megunt házi kedvenceket, esetünkben a közönséges ékszerteknősöket az ember kiengedi a szabadba, a közeli élővizekbe, tavakba.

A közönséges ékszerteknősök Észak- és Közép-Amerikából származó, édesvízi, semiakvatikus („félvízi”) fajokként pedig oly mértékben alkalmazkodnak az új életkörülményekhez, s úgy megvetik a lábukat, hogy kiszorítják természetes élőhelyükről az őshonos fajokat és jelentős károkat okoznak.

Ennek a fajnak a túlszaporodására figyeltek fel és figyelmeztetnek a pozsonyi főrévi (Štrkovec) tó környékén is, de ugyanígy nagyobb számban találhatók meg például a Komáromnál a Holt-Vágban és másutt is.

„Időnként kimegyek a tóhoz és az utóbbi időben felfigyeltem arra, milyen nagy számban találhatók itt ékszerteknősök, szinte mindig látni belőlük, annyian vannak” – nyilatkozta a Webnoviny.sk-nak egy pozsonyi nő.

Csakhogy az ékszerteknős tulajdonképpen ragadozó, mely a vízben élő gerinctelektől a gerincesekig sok mindennel táplálkozik. Megeszi például az ebihalakat és a kifejlett békákat is, melyek védettek. Emellett kiszorítja természetes élőhelyéről az őshonos mocsári teknőst és vetélytársul szegődött az élelemszerzésben egyes csúszómászóink, például a vízisikló mellé.

Az Európai Unió ezért felvette az invazív fajok jegyzékére, aminek értelmében tilos tartani, behozni, szaporítani és a szabad természetbe kiengedni. Szlovákiába való behozatalát még 2001-ben, majd 2005-ben a tartását is betiltották.

A főrévi városrész vezetősége tisztában van a problémával és figyelemmel kíséri a tavat. „Tudunk a teknőcökről, megközelítőleg tíz éve valaki szabadon engedte őket és azóta nagy mértékben elszaporodtak” – mondta Tatiana Tóthová szóvivő.

A környezetvédelmi tárca szerint invazív faj feltűnésekor a kezelő vagy a tulajdonos az Állami Természetvédelmi Hivatalhoz fordulhat. A teknősöket csak a természetvédők foghatják be, akik a bajmóci állatkertben helyezik el azokat, tudatta a tárca kommunikációs osztálya.

S hogy a probléma nem csak szlovákiai viszonylatban ismert, arról tanúskodik az alábbi példa is. Még 2015-ben Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvizében, a XVI. kerületben fekvő Naplás-tóban élő teknősállományt vizsgálták. Egy szezonon keresztül gyűjtöttek adatokat a mocsári és az idegenhonos teknősök előfordulásáról, és azt tapasztalták, hogy a két ékszerteknős (a vörös- és sárgafülű) nagyobb arányban volt jelen, mint az őshonos faj. Az egzotikus teknősfajok nemcsak azért veszélyeztetik a mocsári teknőst, mert kiszorítják azt élőhelyéről, hanem mert a parazitáikat is átadják neki. A közvetlen fejlődésű mételyek több olyan faját találták már meg a mocsári teknős szervezetében, amelyek az ékszerteknősök behurcolásának következményei.

(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)