Elsősorban roma gyerekek járnak speciális iskolákba és osztályokba, mivel gyakran enyhe mentális fogyatékossággal diagnosztizálják őket – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Filip Mónika, az oktatási minisztérium államtitkára, és hozzátette, ezért meg kell vizsgálni a helyzetet, hogy ne kerüljenek a gyerekek speciális osztályba csak azért, mert például nem tudnak szlovákul.
Tisztában vagyunk vele, hogy ezt az Európai Bizottság is a szemünkre veti. Azért is fontos az óvodai nevelés, hogy megtanulják a szlovák nyelvet azok a gyerekek, akik otthon például roma vagy magyar nyelven beszélnek.
„Erre azért van szükség, hogy egy vagy két évvel később ne érezzék a lemaradást”– mondta Filip Mónika.
Fontos a megfelelő diagnosztizálás, azért is, hogy az a gyerek, akinek nincs mentális fogyatékossága, ne kerüljön speciális iskolába csak azért, mert nem tud szlovákul.
Az EU-tagállamok között Szlovákiában a legnagyobb a speciális oktatásban részesülő tanulók aránya, 2018-ban az alapiskolások 5,7%-a járt speciális osztályba. A roma tanulók aránya a speciális oktatásban az utóbbi években csökkent, de továbbra is ők teszik ki az ilyen osztályokba járó tanulók 63%-át, és a speciális iskolák tanulóinak 42%-át.
Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint Szlovákiában jelenleg 365 speciális alapiskola és speciális alapiskolai osztály van. A következő kérdés az, hogy ezek a gyerekek hogyan tudnak később elhelyezkedni.
„Felül kell vizsgálnunk az egyes iskolatípusokat is. Vannak ugyanis gyerekek, akik két évig járnak iskolába, és a végén nem szereznek olyan bizonyítványt, amellyel később el tudnának helyezkedni. Meg kell vizsgálnunk az ilyen típusú iskolákat és a munkahelyeket is”– tette hozzá Filip Mónika. Az államtitkár közölte, számos ösztönző, „üzleti modell” létezik, amit ki lehetne használni.
„A diákok egyes iskolákban nem kapnak megfelelő oktatást, nem tudnak érvényesülni a munkaerő-piacon, vagy nem tudják, hogyan és hol folytathatnák a tanulmányaikat”– tette hozzá Filip Mónika.
