2020-ban a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezünk. Sátoraljaújhely, Zemplén fővárosa, a magyar–szlovák határváros számára különösen fájó ez a történelmi esemény.
Az évfordulóra való emlékezést megalapozva a város vezetése emlékbizottságot hozott létre. Az összetartozást hirdetve és rendezvényeik által is megélve, az idén már számos eseményre került sor a helyi önkormányzat, civil szervezetek, és kulturális intézmények szervezésében. Ezek egyike volt a közelmúltban megvalósult, a Sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár által, a Kazinczy Ferenc Múzeum udvarán szervezett könyvbemutató, ahol a Trianon 1920-2020 című irodalmi-történelmi olvasókönyvet mutatták be a közönségnek.
Anyaga a szerzők tekintetében átível az országhatárokon, Márai Sándor, Mécs László, Ozsvald Árpád írók-költők mellett Szabó Lajos losonci születésű református lelkész és Szathmáry Lajos trencséni születésű költő, egykoron Budapesten miniszteri tanácsos művein keresztül a Felvidékre is.
A kötetet az önkormányzat kezdeményezésére a trianoni békediktátum évfordulójára szerkesztette Fehér József nyugalmazott múzeumigazgató és Nyiri Péter, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nyelv Múzeumának vezetője. Az olvasókönyv kifejezés is jelzi, hogy elsősorban fiataloknak készült a válogatás, de valójában minden korosztály haszonnal forgathatja, hiszen olyan szemelvényeket is tartalmaz, amelyeket eddig minden bizonnyal nem sokan ismertek.
Különlegessége, hogy egyszerre tartalmazza ismert költők és írók Trianon jegyében napvilágot látott egy-egy művét, ám ugyanakkor előkelő helyet kapnak a kötetben olyan szerzők, akik ugyan országos és nemzetközi hírnévre nem tettek szert, de Sátoraljaújhelyhez, Zemplénhez köthetők, és munkásságuk igencsak figyelemreméltó.
Fehér József ajánlójában utal arra, hogy Ady Endrétől Márai Sándorig ível ez a szöveggyűjtemény, Trianon jegyében. Az ajánlóban a kötet szerkesztője említést tesz arról is, hogy „Márai Sándor igyekezett jelen lenni minden magyarlakta terület visszaadásánál, és ma már csak elképzelhető, de meg nem érthető az az örömteli lelkesedés, ahogy 1938-ban és 1940-41-ben a magyarok fogadták a történelmi igazságszolgáltatást. Márai megörökíti ezt az eufóriát, amelyből a kötet részleteket közöl. De tartalmaz a kötet örömódaként csengő novellát Fekete Istvántól, és a trianoni határnyitásról szóló tudósítást Móricz Zsigmondtól, aki 1938. november 2-án Sátoraljaújhelyre utazott, hogy személyesen legyen jelen „az utolsó történelemhamisítás” eltörlésénél. Tudjuk nem így lett…”
A 135 oldalas, 42 szerző 72 művét felsorakoztató kötetből nem maradtak ki a nagy, ismert versek olyan szerzők tollából, mint Babits Mihály, Csoóri Sándor, Dsida Jenő, Gárdonyi Géza, József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Reményik Sándor, Wass Albert és mások.
De az említett „nagyok” mellett fontos szempont volt a kötet összeállításánál az is, hogy a „kisebbek”, akik maradandót alkottak elsősorban a térség számára, szintén helyet kapjanak a kötetben. Így kerültek a kötetbe többek között Dókus Gyula, Zemplén vármegye tudós alispánja, Kántor Mihály tiszakarádi néptanító, vagy Farkas Andor egykori sátoraljaújhelyi polgármester versei, amelyek azt a fájdalmat mutatják, melyet a magyar ember érzett itt, a határ szélén.
A történelmi olvasókönyv válogatott műveiben az elcsatolt területeken élő magyarság vágya, a visszatalálás hite a legszembetűnőbb.
Nyiri Péter, a könyv társszerkesztője kiemelte, hogy a kiadvány különleges értékéhez az is hozzájárul, hogy a témában ilyen formában még nem jelent meg irodalmi válogatás, és szinte csak a helyi irodalom alapos ismerői tudják, hol találhatók a közölt (a legtöbb esetben a világhálón sem fellelhető) versek, szemelvények.
A Sátoraljaújhely Város Önkormányzata által ezer példányban megjelentetett kötet tiszteletpéldányai eljutnak majd a környék iskoláiba, az olvasni vágyók pedig a Sátoraljaújhelyi Városi Könyvtárban és a helyi könyvesboltban vásárolhatják meg.