A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozata 74. köteteként jelent meg még 2017-ben Száraz Pál Dombon törik a diót című kiadványa. A sorozat szerkesztői 1992 óta régióink néphagyományai, örökségünk megőrzését és bemutatását tűzték ki célul a sorozat beindításával.
Ha végigtekintünk az elmúlt évtizedek alatt összegyűjtött és nyomtatásban vagy hanghordozókon megjelentetett anyagokon, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy néprajzi hagyományaink fennmaradásáért hatalmas és értékes munkát végeztek és remélhetőleg még végeznek is. Ennek köszönhető, hogy eleink mondókái, történetei, táncai, dalai, községeink népszokásai, elődeink viseleteinek leírásai továbbra sem vesznek el, megőrződnek az utódok számára.
Száraz Pál kis kötete ugyan évekkel ezelőtt jelent meg, de időtálló munka és most, amikor a gyerekek, szülők bezártságra vannak ítélve a koronavírus-járvány miatt, haszonnal forgathatják, olvasgathatják, és ez kiváló szórakozás és ugyancsak remek időtöltés lehet.
A könyvecske Nyitra környékének mondókáit, dalocskáit, gyermekjátékait mutatja. Azokat, amelyeket az egykori szülők, nagyszülők még a legnagyobb természetességgel mondogattak, énekeltek, játszottak a falusi portákon, a réten, libapásztorkodás idején, patakparti sétálgatás alkalmával vagy az anyukák gyermekeik altatása közben. Igazi kincsek ezek, dallamosak, egyszerűek, könnyen megtanulhatók és ékes magyarsággal szólnak.
A kiadvány három részre tagolódik, az első két rész dalocskákat, mondókákat tartalmaz, a harmadik pedig a népi gyermekjátékokat. Ez utóbbi fejezet beköszöntőjének hasznos megállapítása a következő, amelyet érdemes megjegyezni: „A játékban, akárcsak a népmesékben a szereplőnek csak igazságos küzdelem árán sikerül kivívni az elsőbbséget, a győzelmet.”
Az egyes fejezetekben felelgetőket, állat- és gyermekmondókákat, kiolvasókat, sétáltatókat olvashatunk. Talán ha a szülők, a pedagógusok ezekkel megismertetnék a gyerekeket, rákapnának az ízükre, és felcsillanhatna a remény, hogy legalább olykor-olykor a mobiltelefon nyomogatása helyett ezekkel szórakoznának vagy a régi gyermekjátékokat játszanák. Nem lenne kárukra… Sőt!
A könyv külön érdeme, hogy Simek Viktor, a szintén Nyitra környékéhez kötődő pedagógus-képzőművész gazdag színvilágú alkotásaival illusztrálták. A képek a vidék népviseletét örökítik meg, aprólékos, autentikus feldolgozásban ábrázolják a régió egyes falvainak jellegzetes ruhadarabjait.
A kiadvány végén megtaláljuk az adatközlők névsorát is, akik nélkül ez a könyvecske nem jöhetett volna létre. A fő érdem persze a kötet összeállítójáé, aki az előszóban egy görög-római mondást idéz: „A holnapot szebbé, a mát jobbá tenni csak úgy lehet, ha a tegnapok tapasztalataiból minél többet merítünk.”
A tegnapok tapasztalata pedig gazdag tárház. Merítsünk belőle ennek a könyvecskének a lapozgatásával is, no és tegyünk meg mindent azért, hogy a tapasztalatokhoz mind többen hozzájussanak, hiszen így majd azok továbbélnek valamennyiünk javára.
