Interjú Berényi Józseffel, az MKP elnökével. – Gőzerővel zajlik az idő előtti választások kampánya, a rengeteg óriásplakát mellett most már a rádiók, a televíziók is közvetítenek reklámokat, kerekasztal-beszélgetéseket, a lakossági fórumok százaira kerül sor nap nap után.
A közvélemény-kutatók mégis azt mondják, a választók részvételi aránya a március 10-ei voksolás során negatív csúcsot dönthet, alig 45 százalékos részvételt jósolnak, mert az emberek megcsömörlöttek a politikától, döntően a Gorilla-akták és más egyéb nyilvánosságra került titkosszolgálati dokumentumok miatt. A Magyar Koalíció Pártja Rimaszombatban tartotta kampánynyitó nagygyűlését, immár értékes kultúrműsorral is szórakoztatva a választópolgárokat, de jelöltjei folytatják a programbemutató beszélgetéseket is. Önök is tapasztalják, hogy az emberek elfordultak a politikától, hogy közönyösek lettek?
A politikai közönyt nem tapasztaljuk, szinte mindenütt a vártnál többen jönnek el találkozóinkra, s oda is, ahol nincs sztárvendég. A beszélgetés során viszont érezni, hogy megtette a hatását az előrehozott választások gyors kiírása, illetve a korrupciós ügyek, hiszen azok a meghatározó politikusok, akikben eddig zömmel bíztak az emberek, de legalább elfogadták elfoglalt helyüket a politikai porondon, azokról kiderült, hogy mind sárosak. A bizonytalanságot az okozza az emberekben többek között, hogy ki jön utánuk. Én azt gondolom, hogy a mi rendezvényeinkre azért is járnak olyan sokan, mert az MKP a múltban már bizonyított, tehát egy kipróbált és megbízható párt, ugyanakkor megújult és megtisztult, tehát megoldást jelent a választások utáni időszakra. Azt tapasztalom, hogy a Magyar Koalíció Pártját a parlamentben akarják látni a választópolgárok.
– Az emberek elkeseredettségének az okait keresve azonban az egyre romló és bizonytalan léthelyzetre is rámutatnak az elemzők, akik Dél-Szlovákiáról ugyan ritkán beszélnek, de mi tudjuk, ott a legrosszabb a gazdasági és szociális helyzet.
– Bizony, sok a panasz. A Nagykürtöstől keletre húzódó krízisrégió mellett még azokon a helyeken is, ahol kisebb a munkanélküliség, mint Szenc vagy Galánta környéke, illetve a Felső-Csallóköz. Attól tartanak, mi lesz, ha a külföldi beruházó elmegy. Hiszen a statisztikai adatok is igazolják, hogy jelentősen nőttek a családok kiadásai, felment az élelmiszerek ára, a közlekedés és az egészségügy is drágább lett, a lakásfenntartási költségek is megugrottak, amit sem a nyugdíjak valorizációja, sem a bérek emelkedése nem fedett le, tehát csökkent az emberek vásárlóereje.
– És mindezek mellett Dél-Szlovákiában ott a munkanélküliek óriási csoportja, amely régiónként akár a harminc, negyven százalékot is eléri, de egy-egy településeken nem ritka a hatvan, hetven százalékos arány sem. Mit tudnak mondani ezeknek az embereknek?
– Alapvetően azt tudjuk mondani, hogy egy komoly rendszerhiba okozza a szociális feszültségek egy részét, hiszen annak vagyunk a tanúi, hogy tavaly is, két éve is nőtt a gazdaság, ennek ellenére rekordokat döntöget a munkanélküliség, ami ellentmond minden közgazdasági elméletnek. Hiszen amennyiben bővül a gazdaság teljesítőképessége, csökkennie kellene a munkanélküliségnek. Tehát a munkáltatói és szociálpolitika terén komoly hiányosságok vannak: a munkaadók vagy külföldről hozzák be a még olcsóbb munkaerőt, avagy túlterhelik jelenlegi alkalmazottaikat. A baj tehát, hogy a kormány nem tudja biztosítani a munkaerőpiac szereplői számára a kiegyensúlyozott erőviszonyokat. Ezen mindenképpen változtatni kell a választások után. És azon a mezőgazdaság-ellenes magatartáson is, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a vidéket, holott tudjuk és nemzetközi tapasztalatok, gyakorlat is azt mutatja, hogy a gazdaságnak e szegmense sok munkahelyet tud teremteni, ráadásul azoknak is, akiknek alacsonyabb az iskolai végzettsége. Ez a lehetőség Szlovákiában is adott, még inkább a déli járásokban, csak ehhez nem szabadott volna felemelni az őstermelői forgalmi adót hatról húsz százalékra, nem kellett volna megszüntetni a piros gázolajat és kiszolgáltatni a kereskedelemnek mind az őstermelőket, mind a feldolgozóipart. Itt látjuk mi a legnagyobb lehetőséget arra, hogy választóinknak valós segítséget nyújtsunk, hogy a további leszakadás helyett felemelkedési pályára állítsuk Dél-Szlovákiát.
– A politikusok nem szívesen jósolnak, avagy tippelnek a választási eredményekre, mégis, mire számít a március 10-ei parlamenti választásokon?
– Az emberek ismerik, értik programunkat, támogatják elképzeléseinket, szándékaikat – ezt rengetegen mondják el egy-egy találkozón vagy a megbeszélést követően. Én hiszek nekik, bízom a választópolgárok hűségében. Ennek megfelelően öt százalék feletti eredményt várok, vagyis azt, hogy a magyar párt képviselői ott lesznek a szlovák parlamentben. (-i-r)
(Megjelent a Hírvivő 2012/3. számában)
