Május 26-án a Világ-Nézet sorozatműsor Püspökkenyér epizódját sugározta a Duna Televízió. A műsort Fabiny Tamás evangélikus püspök vezette, vendége volt Fazekas László a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Steinbach József dunántúli református püspök és Beer Miklós római-katolikus püspök Vácról.
A püspökök három olyan kérdést vitattak meg, melyek a pünkösdi ünnepkörhöz is kapcsolódnak. Először a református egység napjáról beszélgettek, aztán a csíksomlyói búcsú titkát fejtegették és végül pedig Pünkösd ünnepéről, a Szentlélek kitöltetéséről. Mind a három téma az egységgel függ össze. Az első a református egység, a második a nemzeti egység és a harmadik a Szentlélek közösségében a keresztyén egység – mondta bevezetőjében Fabiny Tamás püspök.
Steinbach József szólt arról, hogy három évvel ezelőtt mi indította a Református Egyházat, hogy itt a Kárpát-medencében kinyilvánítson egy olyan református egységet, amilyenre Trianon óta nem volt példa. Akkor a reformátusok 60 %-a a határon túlra került és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, ami arra indította a Magyar Református Egyházat, hogy az egységet ápolják, mert a református egység hitbelileg, lelkileg, hitvallási értelemben Trianonnal soha nem szűnt meg.
2009. május 22-én Debrecenben, az Alkotmányozó Zsinaton kinyilvánították, hogy ez az egység továbbra is megvan, amit szeretnének határozottan meghirdetni, ápolni, gyakorolni. Fontos sajátossága ennek az együttmunkálkodásnak, hogy tiszteletben tartják a közös Alkotmányt ratifikáló részegyházaknak az önállóságát, szervezeti egységét.
Fazekas László részletesen beszélt arról, hogy mi volt az oka annak, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház három évvel ezelőtt nem csatlakozott azonnal ehhez a református egységhez, a Magyar Református Egyházhoz. Egyrészt azért, mert a csatlakozást megelőzően egyházunkban vezetésváltás volt és talán nem volt megfelelő tájékoztatás, hogy miként fog ez működni, másrészt pedig a politikai helyzet sem volt alkalmas, hogy egy „magyar egység”-hez csatlakozzanak. Viszont az elmúlt évben a Zsinat elé került a csatlakozás, mégpedig úgy, hogy született egy ratifikációs csatolmány, melyben kivételt kértek a szlovák egyházmegyékre nézve, így ők teljes semlegességet élveznek. Persze, amint az köztudott, a csatlakozás belső feszültséget okozott az egyházon belül, amit a sajtó felnagyított és megpróbálták politikai síkra terelni. Az egyház vezetése azonban határozottan kinyilvánította, hogy ez egyházi belső ügy és ezzel a ratifikációs csatolmánnyal deklarálni szeretnénk azt, hogy hitbeli és hitvallásbeli egységben vagyunk a kárpát-medencei magyar reformátussággal, de ugyanúgy meg szeretnénk élni szlovák testvéreinkkel is a közösséget.
A másik egység a magyarság egysége, ami a 16. században alakult ki és a rendszerváltás óta a magyarság seregszemléje. Ezt az egységet meg lehet élni a csíksomlyói búcsún, mely évről-évre egyre több magyart vonz a Kárpát-medence minden részéből.
A műsorvezető azon kérdésére, hogy mi a lényege és miben van a titka e csíksomlyói találkozónak, Beer Miklós püspök a következő választ adta: „Csodálatos élményben részesülnek a zarándokok, ami mindig visszahozza őket. A mi nemzedékünk számára a pünkösd csodája. A találkozásnak, a közös gyökereknek a vonzása, az egymásra találásnak az öröme, egymás hitéből épülni, erősödni.” Az is kicsendült a püspökök beszélgetéséből, hogy Csíksomlyón érzi a magyar ember azt az egységet, amit az első pünkösdkor a tanítványok és a Jeruzsálemben levők megtapasztaltak.
A harmadik téma a Pünkösd, a Szentlélek ünnepe. Üzenete ma, hogy a pünkösd egy jelenvaló folyamatos csoda. Ezért nehéz is és éppen ezért van nagyon közel hozzánk. Tehát az a hirtelen váltás, hogy az apostolok megértették, hogy ők a Krisztusban szabad emberek és a feltámadt Krisztus küldi őket. A Szentlélek megfoghatatlannak tűnik, de a hatásában válik leginkább gyümölcsözővé a jelenlét. Tehát, amikor egy önző, magánakvaló ember egyszercsak kinyílik és elkezd másokkal törődni, másokra odafigyelni, önzetlenné válik, az idejéből, az anyagi javaiból tud másoknak adni, ez egy olyan kézzelfogható jelenlét, ami a pünkösd csodája. A keresztyén egység ünnepe kell hogy legyen a pünkösd. A Szentlélek munkálja az egységet, összeköt, megerősít. Ha valamikor, akkor ma különösen szükség van a pünkösdi életre.
A beszélgetés a Duna Televízió Világ-nézet 2012. május 26-i műsorában tekinthető meg.
Duna Televízió nyomán MV, Felvidék.ma
