A kassai Történelmi Egyesület (Dejepisný spolok) előadást hirdetett, melyet PhDr. Szeghy András, a Kassai Állami Tudományos Könyvtár munkatársa tartott október 5-én a kassai Bocatius Könyvtárban a vizsolyi bibliáról, melyet a reformátusok inkább Károlyi-bibliaként említenek.
Kutatása során most az Állami Tudományos Könyvtár 16. századi könyvállományával foglalkozik, s így került látókörébe ez a biblia is. Ez a magyar kultúra számára felbecsülhetetlen értéket jelent, azért is került 2015-ben a hungarikumok közé. A szlovák közönség számára természetesen meg kellett említenie a közismert tényeket. Hogy az első teljes bibliafordítást 1590-ben nyomtatták, 2400 oldalas és megközelítőleg 6 kg-ot nyom. Három részből áll: Az Ótestamentumból, a Próféták könyvéből és az Újtestamentumból. A szükséges 7 tonna papírt 170 kocsival szállították a nyomdába.
Szeghy András (Fotó: Balassa Zoltán)
1586-ban Károlyi Gáspár második feleségét és három gyermekét vitte el a járvány, ekkor határozta el, lefordítja a Szentírást. A legújabb kutatások szerint a szöveget három lelkész fordította, az Újtestamentumot Károlyi egyedül ültette át magyar nyelvre, aki a kassavölgyi esperesi tisztséget töltötte be akkoriban. Nemrégiben kerültek elő olyan lapok, amelyeken Károlyi kézírása látható.
Ezek nyomán dolgoztak a szedők. Természetesen a korábbi magyar (a legrégebbi 1466-ból származik) és idegen nyelvű fordításokat (például Lutherét, Újszövetség 1522, Ószövetség 1534) is figyelembe vette. De ez volt az első teljes magyar nyelvű fordítás. A kutatás nemrég kimutatta, négy nyomdász dolgozott rajta.
1589. február 1-én kezdték meg a munkát és 1590. július 20-án fejezték be. Ez idő alatt 700-900 példányt nyomtathattak ki, melyek közül 58-at tartottak számon.
Ezek zöme az egykori Magyar Királyság területén található, tehát Romániában (Erdélyben), Magyarországon és Szlovákiában. 1971-hez képest a példányok egyharmada elveszett, vagy kallódik.
Egyes könyvtárak megszűntek. Az utódintézményben meg nem találják a példányokat. Nem minden könyvtár leltára készült el, Erdélyben egyes példányok református gyülekezeti könyvtárakban voltak, így még idővel előkerülhetnek.
A vizsolyi nyomdagép másolata – Forrás: Wikipédia
Milyen értéket képvisel egy ilyen biblia?
2001-ben Londonban 26 millió forintnak megfelelő összeget fizettek érte egy árverésen. 2003-ban 12 millió forintért kelt el egy budapesti könyvárverésen.
Ezt a fordítást a 20. századig számtalanszor adták ki. Szenci Molnár Albert, aki az első kiadás munkálataiban is részt vett, 1608-ban kiadta Hanauban a javított Szentírást. Ezt Oppenheimben újra kinyomtatták (1612).
1981-ben, majd 1990-ben hasonmás kiadás készült. 2019-20-ban 200 hasonmás példányt adtak ki. Ez a kiadás korhű nyomdagép és papír felhasználásával készült.
A Vizsolyi Biblia címlapja (Kép: Wikipédia)
Az előadó röviden vázolta a körülményeket. Az ország három részre szakadt. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a terület, amelyen Vizsoly fekszik, a füleki szandzsákhoz tartozott, mely egészen Kassáig ért. Így ezeknek a településeknek a zöme kettős adóztatás alatt állt.
A biblia kinyomtatását a két Magócsy testvér – Gáspár ás András támogatta, akik a nyomdát megszerezték. De ők 1586-ban elestek. András özvegyét, Alaghy Békény Juditot 1587-ben Rákóczi Zsigmond vette feleségül. Így „örökölte” a bibliakiadás terhét. Ez némi nehézségbe ütközött, amikor Rákóczit kérdőre vonták, hogy olyan naptárat adott ki, mely az elavult Juliánusz-féle időszámítást használja, azt ugyanis betiltották. (A Gergely-naptárat 1587-ben vezették be Magyarországon.) Neki igazolnia kellett, hogy semmiféle naptárat nem adott ki. Károlyi Göncön dolgozott és diákok hordták Vizsolyba a kéziratot és hozták a kinyomtatott lapokat korrektúrára. A lengyel származású Mantskovits Bálint 1591-ben elhunyt. 1599-ig 16 különböző kötetet adott ki. Segédje és veje, Klösz Jakab vette át a nyomdát, mely Bártfára költözött.
1738-ban találkozunk olyan kassai kiadványokkal, melyeknél ennek a nyomdának betűit, illetve díszítéseit használták.
Az előadás sokakat érdekelt (Fotó: Balassa Zoltán)
Kassán két példányt őriz a Kassai Állami Tudományos Könyvtár.
Az egyik egykori tulajdonosa a Kassai Királyi Jogakadémia volt. Ez a példány a kassai jezsuita kollégiumból kerülhetett hozzájuk. A másodikat a kassai Felső-magyarországi Múzeum könyvtára őrizte. Az első példány szinte teljes, csak a címlap és a végén nagyjából 56 lap hiányzik. A másik példány csonka. A teljes 2. és 3. rész hiányzik. Emiatt az utóbbit nem tartották eredetinek. De Szeghy összevetette a példányokat az eredetivel és kiderült, a vizsolyi nyomdából került ki ez is. A legtöbb nyomdahiba az oldalak számozásánál tapasztalható, ám ezek nem egyeznek minden esetben, mert nyilván párhuzamosan is kiszedték az egyes oldalakat. Külön feladat összevetni az összes fellelhető példányt.
Az előadó bemutatta a vizsolyi biblia díszítéseit és iniciáléit, valamint egyes oldalait, a vizsolyi templomot és a Vizsolyi Biblianyomtató Műhely Élménymúzeumot is.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
