Párkányban a városi múzeumban a Pro Culture Parkan Polgári Társulás és a Gerstner István Duna Menti Művészek Egyesülete nevében Gerstner Ákos (mindkettő vezetője) nyitotta meg a Duna menti művészet című kiállítást. A megnyitóban elhangzott a két művész bemutatása, életpályája.
A képzőművészeti kiállítás két neves és együtt tevékenykedő, de különböző stílusú festőművész, Gerstner István és A. Bak Péter festőművészek munkásságából, működésének (2016–2021) dokumentumaiból ad ízelítőt.
A nemzetközileg ismert párkányi Gerstner István (aki öt éve távozott az élők sorából) alkotásai nemcsak múzeumokban, galériákban és más intézményekben találhatóak meg, de sok magánember otthonának falait is díszítik.
A művész nyitrai, prágai, majd moszkvai tanulmányai miatt sokat volt távol, ám valójában sosem szakadt el városától, a Duna, a Garam és az Ipoly menti tájtól. Habár később a munkája sok évig a fővároshoz kötötte, mindig itt érezte magát otthon, ide tért haza, itt találta meg az ihletet az alkotáshoz, itt festett, amíg a súlyos betegség nem vette ki kezéből az ecsetet.
Gerstner István egész művészi pályafutása alatt hű maradt a realista ábrázolásmódhoz. Vallomása szerint szerette a lágy pasztellszíneket, legszívesebben a természetben festett, jó fényben. Szerinte ez mindennek az alapja. A széles ecsetkezeléssel felrakott színfoltok a pillanat hatását váltják ki bennünk, s nem is teszik lehetővé a formák részletező rajzolását. A színek sem arra hivatottak a képein, hogy hűségesen visszaadják a természetben éppen észlelt valódi színeket, hanem, hogy láttassák a tavaszi napsütés szikrázó ragyogását vagy a téli szürkület tompa homályát, a természet ébredésének színes derűjét vagy a pihenésre készülő csendes őszi harmóniáját.
Gerstner István egész életében azt tette, amit igazán szeretett: az érzékeny művész szemével újra és újra meglátta, tehetsége és mesterségbeli tudása által megláttatta az örökké változó természet számtalan csodáit.
A másik művész, A. Bak Péter 1950-ben született Baján. Édesapja P. Bak János grafikus és festőművész,
keresztapja, Rudnay Gyula Kossuth-díjas festőművész, így, mint azt maga a művész megfogalmazta: „Már csecsemőként festékszagot szippantott”.
Kisgyermek kora óta művészek között élt, a műalkotásaikkal körülvéve. Így nem csoda, hogy ő is a művészeti pályát választotta. Képzőművészeti tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában kezdte, majd több szabadiskolában, művészkörben, művésztelepen, kurzuson, 1971–1976 között pedig a Moholy-Nagy László Művészeti Stúdióban folytatta a felkészülést Lossonczy Tamás, Szalai Zoltán, Fischer Ernő irányítása alatt. Atyai barátaihoz is szoros kapcsolatok fűzték. Mesterei között tartja számon a táj-, életkép, csendélet- és portréfestő édesapját, P. Bak Jánost, Fischer Ernő lírai absztrakt festőt, az expresszionista Klimó Károlyt, a tájkép- és portréfestő Luzsica Lajost, és továbbiakat. Mindegyiktől tanult, de kialakította a saját egyéni stílusát. Ars poeticáját így fogalmazta meg: „Témáimat, formavilágomat nem a pillanatnyi divatok irányították, hanem a belső tartalmi indulatok. Sokat bízok a festői képzeletre. Festészetemben a látvány, a látomás és a képzelet egyenrangú szerepet játszik.“
A. Bak Péter sokoldalú képzőművész. A festészet több műfaját műveli: olaj, akril, pasztell, akvarell, de a grafika sem idegen tőle. Főleg tájképeket, csendéleteket, figurális kompozíciókat és portrékat fest. Festészete természetelvű, közel áll hozzá a posztimpresszionizmus. Képein fontos szerepe van a fény és árnyék kontrasztos játékainak, a határozott kontúroknak és a széles ecsetvonásokkal felvitt élénk színeknek, olykor meglepő színtársításoknak.
Több műve van közintézményekben.
Számos önálló tárlata volt itthon és külföldön. Tanulmányutakon járt Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Angliában és az Egyesült Arab Emirátusokban. Hosszú lenne felsorolni, hány festő- és képzőművész egyesület tagja, alapítója. Lábatlanon él, a helyi nyári művésztelep megalapítója, vezetője, szervezője.
A festői és művészetszervezői tevékenységén kívül A. Bak Péter művészeti íróként is ismert. Munkásságáért számos szakmai díjban és elismerésben részesült.
A megnyitóban Gerstner Ákos megemlékezett a napokban elhunyt Gróf Lajos autodidakta festőről, aki szintén a párkányi képzőművészeti kör alapító tagja volt.
A tárlatnyitón közreműködtek a Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskola pedagógusai.
A kiállítás megtekinthető 2021. december 22-ig.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)