A MTA Magyar Tudomány Ünnepe című programsorozatba betársulva tartotta meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a III. Interdiszciplináris Konferenciáját a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet immár harmadik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei magyar kutatók e tanácskozását, fórumot biztosítva a legkülönbözőbb tudományágak képviselői számára a közös munkához, eszmecseréhez, legújabb kutatási eredményeik ismertetéséhez.
Idei konferenciánk kiemelt témákként tárgyalja a Kárpát-medencei régiók, városok és a magyar nyelvhasználat kérdéseit a társadalomtudományok, a nyelvtudomány, a gazdaságtudomány és a regionális tudomány módszertani alapjain.
Foglalkozunk a Kárpát-medencei magyar kisebbségek jogaival, a jogvédelem nemzetközi lehetőségeivel és biztosítékaival, továbbá hangsúlyt kap a külhoni magyar oktatás jelene és jövője is. Külön szekcióban foglalkoztak továbbá korunk egyik, nemzeteket és földrészeket összekapcsoló kihívásával, a klímaváltozással.
(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
E kérdéskört A klímaváltozás Kárpát-medencei adaptációs kihívásai és a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) Kárpát-medencei kiterjesztése (KARPATéR) címet viselő szakmai tanácskozás keretében tárgyalták meg az NSKI és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központja szervezésében. Két nap alatt 10 szekcióban mintegy 70 előadás került prezentálásra.
Az NSKI szakmai hálózat- és kapcsolatépítő munkájához – az elmúlt évekhez hasonlóan ez évben is – kutatóhelyek, egyetemek, civil szervezetek csatlakoztak. A nagyszabású konferencia társszervezője idén a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet, illetve az ELTE Bölcsésztudományi Kara volt.
(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
„Intézetünk kiemelt feladatának, küldetésének tekinti, hogy tudományszervező munkája révén határokon átívelő, gyümölcsöző szakmai kapcsolatok létrejöttében segédkezzen. Az eseménysorozat iránti nagy érdeklődés mutatja, hogy van igény egy, a különböző tudományágak közt kapcsolatot teremtő konferencia kereteire a Kárpát-medencei magyarság létét, a régióban betöltött helyét és szerepét érintő legfontosabb kérdések diskurzusához. És az elmúlt évek sikerei, tapasztalatai igazolták, hogy e konferencia-sorozat beváltja a hozzá fűzött reményeket; számos kiváló és elismert kutatót, szakembert köszönthettünk előadóink között határon innen és túl.
Bízunk benne, hogy a Kárpát-haza egészét felölelő, interdiszciplináris konferenciasorozatunk hozzájárul a nemzetegyesítés folyamatához és e tudás- és tapasztalatcserékből merítve eleget tehet azon küldetésünknek, miszerint közvetítjük a magyar tudományos közösség munkájának eredményeit a Magyar Kormány döntéshozói felé”
– mondta el Szász Jenő megnyitójában.
Illetve rámutatott a külhoni egyetemi képzés fontosságára, hogy a tudás magyar nyelven eljusson a külhoni magyarsághoz is. Ezt annak kapcsán emelte ki, hogy a Pécsi Egyetem Székelyudvarhelyen indít kihelyezett egészségügyi képzést.
(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
Az NSKI székházában tartott megnyitón ünnepi köszöntőt tartott továbbá Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár, illetve Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) tiszteletbeli elnöke. Az államtitkár arról beszélt, hogy a Kárpát-medence és az egyetemes magyarság egy olyan kincs, amit mindenáron meg kell védeni. „A kultúránk, a nyelvünk viszont elsorvad, ha az alapvető egzisztencia veszélybe kerül. Külhonban ez különösen érvényes, ezért különösen fontos a gazdasági megerősödés. A problémáinkat együtt kell kezelni és megoldani” – húzta alá Bódis.
Duray Miklós pedig felvezető előadásában a nyelvhasználat helyességének fontosságáról beszélt, illetve az előző felszólalóhoz hasonlóan rámutatott arra, hogy a nemzetstratégia, nemzetpolitika alapjában gazdaságstratégia kérdése, hogy a szülőföld képes legyen megtartani szülötteit.
„Lételemű fontosságú a nyelv és a kultúra, de legalább ilyen fontos a nemzetgazdaság gyakorlati megközelítése, mert ha nem így tesszük, akkor elhagy minket a szülőföldünk, a kultúránk. Ezért nagyon fontosak az NSKI kutatásai és javaslatai”
– emelte ki.
A kétnapos konferencia szakmai összeállításáért Dr. Péti Márton, az NSKI elnökhelyettesen, a Corvinus docense, illetve Dr. Bali János, az NSKI kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója, az ELTE adjunktusa felelt.
(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
A maratonon többek közt olyan témákat vitattak meg, mint A nyomon követéses módszer eredményei az NSKI erdélyi magyar oktatáskutatásaiban; A magyar nyelv ma és holnap; Reintegráció a magyar–román határtérségben? – Társadalmi és térszerkezeti változások a Partiumban; Kárpát-medencei és Kárpát-medencei magyar urbanisztikai kihívások a XXI. században; A nyelvi tervezés aktuális kérdései a 21. században a magyar nyelv körül; A klímaváltozás, valamint a mitigációs és adaptációs szakpolitikák Kárpát-medencei jellegzetességei; Regionális és települési esettanulmányok a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről; A magyar kisebbségek jogainak nemzetközi védelme; Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medencében; A Kárpát-medencei külhoni magyar oktatás aktuális kihívásai, A magyarságszimbólumoktól a hungarikumokig, és még számos egyéb érdekes téma.
(Csonka Ákos, Felvidék.ma)
