Ukrajnában nyáron egy kisebbségbarát nyelvtörvényt szavaztak meg. Lancz Attila, a Jogsegélyszolgálat (a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Elemzőközpont jogi szakmai műhelye) szakértője összehasonlító elemzést készített a szlovák és az ukrán törvényről.
Lancz Attila szerint ez azzal is magyarázható, hogy Janukovicsék tömegbázisát azok az ukrajnai oroszok és orosz anyanyelvű ukránok adják, akiknek száma elegendő egy választási győzelemhez. Ők nem jó szemmel nézték az európai irányvonal mellett masszív ukránosításban is jeleskedő Juscsenko és Timosenko fémjelezte vonalat. Mivel Ukrajna lakossága többségében orosz anyanyelvű, Janukovicsék egyszerűen éltek a lehetőséggel és a legutóbbi választási kampányban központi témájukká tették az orosz nyelv ügyének rendezését.
Az Európai Unión kívüli Ukrajna nyelvtörvénye több dologban is nagyobb lehetőséget nyújt a magyar nyelv használatára, mint az EU-tag Szlovákiában érvényes jogszabály. „Az első különbség, hogy Ukrajnában a magyar nyelven beszélők kapnak jogokat, nem kifejezetten a magyar kisebbség. Ez megint az orosz nyelv sajátos helyzetéből következik, de előnyös a magyaroknak is. Másik fontos különbség, hogy a hivatalos és nyilvános nyelvhasználat nemcsak települési, hanem minden olyan közigazgatási szinten – járás, megye – lehetővé válik, ahol a magyar nyelvűek elérik a megállapított küszöböt. Ez a küszöb Ukrajnában 10 százalék, nálunk 20. A legfontosabb különbség azonban az, hogy Kárpátalján a magyar hivatalos nyelvvé vált, lényegében egy szintre került államnyelvvel. Ez azoknak a területeknek, helyzeteknek a bővülését jelenti – főként a hivatali nyelvhasználatban -, ahol a magyar nyelv „kompromisszumok nélkül” használható, azaz, a magyar nyelvű ügyfélnek nem kell azon gondolkodnia, konkrétan melyik hivatalban, milyen helyzetben, milyen adatlapon használható a magyar nyelv, mert mindenütt megtehető. S ez igaz a hivatalos szférán kívül is, tehát a gazdaságban, a kultúrában, a nyilvános kommunikációban is érvényesül a nyelvhasználat teljes szabadsága. Kuriózumnak tűnő dolgok is bekerültek a törvénybe, mint a kisebbségi nyelv büntetőjogi védelme, vagy az a garancia, hogy az esetleges későbbi közigazgatási felosztások nem lesznek a kisebbségi nyelvek kárára. Ez filozófiájában alapvetően eltér a szlovákiai helyzettől, ahol továbbra is inkább az államnyelvet védik a tapasztalhatóan hátrányban lévő kisebbségi nyelvekkel szemben” – fogalmazott az MKP-Hírvivőben Lancz Attila, akinek összehasonlító elemzését alább teljes terjedelemben ismertetjük.
Ukrajnában az államnyelv és a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának szabályozására egy törvényen belül került sor, a törvény címe: „Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól”. Ezen kívül más ukrán törvények is tartalmaznak nyelvhasználati szabályokat.
Szlovákiában az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használatának szabályait elsősorban az államnyelvtörvény (Tt. 270/1995 sz. tv.) és a kisebbségi nyelvhasználati törvény (Tt. 189/1999 sz. tv.) tartalmazzák, de más törvények is tartalmaznak nyelvhasználati szabályozást.
Összehasonlító elemzés a kisebbségi nyelvek használati lehetőségeiről az új ukrán nyelvtörvényben és a szlovák nyelvtörvényekben
A kisebbségi nyelvi jogok címzettjei
Ukrán nyelvtörvény (az államnyelv és a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának szabályozására egy törvényen belül került sor, a törvény címe: „Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól”. Ezen kívül más ukrán törvények is tartalmaznak nyelvhasználati szabályokat.): a nyelvi jogok címzettjei az adott kisebbségi nyelvet anyanyelvként beszélő személyek (nyelvcsoportokhoz tartozó személyek). A magyar anyanyelvű polgárnak a nemzetiségétől függetlenül joga van használni a magyar nyelvet a hivatalos kapcsolatokban.
Szlovák nyelvtörvények : főszabály szerint a nyelvi jogok címzettjei egy adott etnikai csoporthoz tartozó személyek (nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének). Kivételes esetektől eltekintve a magyar anyanyelvű, de más nemzetiségű polgárnak a hivatalos érintkezések során nincs joga használni a magyar nyelvet.
A kapcsolattartási nyelv megválasztása
Ukrán nyelvtörvény: a társadalmi élet minden területén – így a hivatali érintkezésben is – a törvényi lehetőségeken belül minden személy szabadon választja meg a kapcsolattartás nyelvét, függetlenül attól, hogy beszéli-e az államnyelvet. vagy, hogy milyen nemzetiségű.
Szlovák nyelvtörvények: a hivatali érintkezésben az a főszabály, hogy aki beszéli az államnyelvet, annak államnyelven kell kommunikálnia. Ez alól a törvények szerinti terjedelemben kivételt képzenek a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek és a cseh nyelv.
Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek viszonya
Ukrán nyelvtörvény: az ukrán nyelv államnyelvként van definiálva, de nem deklarálja doktrína szintjén az államnyelvnek a kisebbségi nyelvvel szembeni előnyét. Ehelyett a kisebbségi nyelvek „nemzeti örökségként való elismerését” és a „nyelvi sajátosságok szerinti előjogok vagy korlátozások megengedhetetlenségét” rögzíti. A kisebbségi nyelvek vonatkozásában érvényesül a lex specialis elve.
Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek jogi státusza közötti arányosság jól érvényesül. Az államnyelv használatának kötelező jellege (a széleskörű kisebbségi nyelvi jogok figyelembevétele mellett) csak a hivatalos szférában érvényesül (államigazgatás, területi önkormányzatok, törvényhozás, bíróságok, egyéb állami intézménynek), a széles értelemben vett magánszférát szabadon hagyja (gazdasági élet, nyilvános kommunikáció, reklámok, civil szervezetek, stb.)
Ha a nyelvi kisebbség egy közigazgatási egységen belül (megye, járás, település) eléri a szükséges arányszámot, az adott közigazgatási egységen belül gyakorlatilag második hivatalos nyelvvé válik. Ennek megnyilvánulási formái a nyelvi kisebbség lakta területeken: 1. a hivatalos és nyilvános kommunikáció szinte minden területén van lehetőség a kisebbségi nyelvek használatára (széles tárgyi jogkiterjesztés), 2. a nyelvi kisebbség által lakott területen az állami, önkormányzati szervek számára a kisebbségi nyelvek párhuzamos használata számos esetben törvényi kötelesség, nem igényli a jogosultak kezdeményezését vagy további döntést a hivatalok részéről.
Szlovák nyelvtörvények: a szlovák nyelv államnyelvként van definiálva és az államnyelv előnyét doktrína szintjén deklarálja. A kisebbségi nyelvek vonatkozásában a lex specialis erős korlátokkal érvényesül.
Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek jogi státuszai közötti viszony aránytalan. Az államnyelv használatának kötelező jellege (a jóval szűkebb körű kisebbségi nyelvi jogok figyelembevétele mellett) nem csak a hivatalos szférában érvényesül (államigazgatás, területi önkormányzatok, törvényhozás, bíróságok), hanem látványosan érvényesül a széles értelemben vett magánszférában is (gazdasági élet, nyilvános kommunikáció, reklámok, civil szervezetek, stb.). Ha a nemzeti kisebbség egy adott településen eléri a szükséges arányszámot, a kisebbség nyelve nem funkcionál második hivatalos nyelvként: 1 . a hivatalos és nyilvános kommunikáció bizonyos területein van csak lehetőség a kisebbségi nyelvek használatára, 2 . a nemzeti kisebbségek által lakott településeken a kisebbségi nyelv párhuzamos használata csak bizonyos esetekben kötelező, akkor is legtöbb esetben a jogosult kezdeményezéséhez kötött.
A kisebbségi nyelvek hivatali használatának területi hatálya
Ukrán nyelvtörvény: egy adott kisebbségi nyelv – törvény szerinti terjedelemben való – hivatali használatára azokon a közigazgatási egységeken (megye, járás, település) belül van lehetőség, ahol az adott nyelvi kisebbség eléri a közigazgatási egység lakosságának 10 %-át. A kisebbségi nyelv ugyanilyen vagy szűkebb terjedelmű használatára a 10 %-os küszöb teljesítése nélkül is lehetőség van, ha arról az adott helyi tanács dönt, vagy ha ezt a közigazgatási egység lakosságának legalább 10 %-a kezdeményezi. (a fenti területi hatály jelölése a továbbiakban: nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egység).
Szlovák nyelvtörvények: egy adott kisebbségi nyelv – törvény szerinti terjedelemben való – hivatali használatára azokon a településeken van lehetőség, amelyekben az 1991-es népszámlálás alapján a megfelelő kisebbséghez tartózó személyek száma elérte a 20 %-ot. Ez az állapot legalább 2021-ig tart majd, függetlenül attól, hogy a településen az adott kisebbség száma a küszöb alá csökkent vagy az fölé emelkedett e. E településeken kívül – néhány kivételes esetet leszámítva – a kisebbségi nyelvek hivatali használatára nincs lehetőség. (a fenti területi hatály jelölése a továbbiakban: a nemzeti kisebbség által lakott település)
A kisebbségi nyelvek hivatali használatának közigazgatási szintjei
Ukrán nyelvtörvény: a kisebbségi nyelv hivatali használatára minden olyan közigazgatási egység (ország, megye, járás, település) szintjén lehetőség van, amelyben az adott nyelvi kisebbség eléri a törvény szerinti arányszámot vagy más törvényi feltételt. A megyei, járási szintű államigazgatási és önkormányzati hivatalokban akkor is használható a kisebbségi nyelv, ha a nyelvi kisebbség a törvény szerinti arányszámot csak megyei szinten éri el, de a konkrét megyei, járási székhelyen nem. Ugyanez érvényes a járási hivatalokra a járási székhelyeken.
Szlovák nyelvtörvények: a kisebbségi nyelv hivatali használatára csak azokon a településeken van lehetőség, ahol az adott nemzeti kisebbség eléri a törvény szerinti arányszámot. A megyei, járási székhelyeken – kivételes esetektől eltekintve – a hivatalos kapcsolatokban nem használható a nemzeti kisebbség nyelve, ha az adott székhelyen a kisebbség nem éri el a megfelelő arányszámot.
A kisebbségi nyelvek használatának területi vonatkozású garanciái
Ukrán nyelvtörvény: az állami nyelvpolitika megvalósítása során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeli közigazgatási felosztások ne rontsák a kisebbségi nyelvek használatának, támogatásának lehetőségeit.
Szlovák nyelvtörvények: nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának területén a törvény nem vállal garanciát a közigazgatási felosztások okozta hátrányok megelőzésére.
A kisebbségi nyelvek gyakorlati használatának garanciái
Ukrán nyelvtörvény: a kisebbségi nyelvek használatának elmaradásáért, akadályozásáért pénzbírság járhat. A kisebbségi nyelv nyilvános becsmérlése, szándékos eltorzítása a hivatalos dokumentumokban büntetőjogi felelősségre vonással járhat. A pénzbírság és büntetőjogi felelősségre vonás bárkit érinthet.
Szlovák nyelvtörvények: a kisebbségi nyelv használatának elmaradásáért, akadályozásáért néhány esetben pénzbírság járhat (szabálysértés). A szabálysértési bírsággal közigazgatási szervek, egyetlen kivételes esetben pedig egyéb jogi személyek vagy egyéni vállalkozók is sújthatók.
A kisebbségi nyelvek használata az legfelső szintű államigazgatási szervek és az önkormányzati szervek rendeletalkotásában
Ukrán nyelvtörvény: a legfelső szintű államigazgatási szervek (pl. minisztériumok) a rendeleteiket az államnyelv mellett a kisebbségi nyelveken is kihirdetik.
Szlovák nyelvtörvények: a központi közigazgatási szervek (pl. minisztériumok) a rendeleteiket kizárólag államnyelven hirdetik ki.
A kisebbségi nyelvek használata az alsóbb szintű államigazgatási szervek és az önkormányzati szervek rendeletalkotásában
Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységben (megye, járás, település) működő államigazgatási szervek és önkormányzati szervek kisebbségi nyelven is kihirdetik a rendeleteiket – kötelező jelleggel.
Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbség által lakott településen működő helyi önkormányzat nem hirdeti ki a kisebbség nyelvén a rendeleteit, legfeljebb csak biztosítja a helyi rendelet kisebbségi nyelvű szövegét – kérésre. Az ilyen településen működő államigazgatási szerv a tevékenységi körét érintő rendeletekről csak felvilágosítást köteles nyújtani (nem kell a teljes rendeletet lefordítania) – de csak kérésre.
A kisebbségi nyelvek használata az államigazgatási és önkormányzati szervek belső kommunikációjában
Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységekben működő helyi államigazgatási szervek és az önkormányzatok a felsőbb szintű állami szervekkel folytatott írásos kommunikációjukban használhatják a kisebbségi nyelvet.
Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbség által lakott településen működő államigazgatási szervek és az önkormányzatok a felsőbb szintű állami szervekkel folytatott írásos kommunikációjukban nem használhatják a kisebbségi nyelvet.
A kisebbségi nyelvek használata a törvényhozásban
Ukrán nyelvtörvény: az ukrán törvényhozás plenáris ülésén, bizottsági ülésein a kisebbségi nyelveken is fel lehet szólalni, a tolmácsolásról a parlament gondoskodik.
Szlovák nyelvtörvények: az szlovák törvényhozás plenáris ülésén, bizottsági ülésein nem lehet felszólalni kisebbségi nyelveken.
Az állami és önkormányzati hivatalnokok nyelvtudása
Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységen belül működő államigazgatási és önkormányzati szerveknek az ügyfelekkel kapcsolatot tartó alkalmazottai az államnyelven kívül kötelesek beszélni és használni az adott kisebbség nyelvét is.
Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbség által lakott településeken működő államigazgatási és önkormányzati szerv az ügyfelekkel kapcsolatot tartó alkalmazottai nem kötelező beszélniük és használniuk a megfelelő kisebbség nyelvét. A hivatalnak azonban – a törvény szerinti esetekben és terjedelemben – valamilyen más módon kell biztosítania a kisebbségi nyelvű kommunikációt az ügyféllel.
A kisebbségi nyelvek törvényi lehetőségeinek szűkítése
Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységen belül működő államigazgatási vagy önkormányzati szerv nem szűkítheti szubjektív belátása szerint a nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítésének lehetőségeit.
Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbség által lakott településen működő államigazgatási vagy önkormányzati szervnek lehetősége van „adekvát módon” biztosítania e jogok gyakorlati érvényesítésülését. Saját belátása szerinti mértékben akár le is rövidítheti a kisebbségi nyelvű ügyfélfogadás idejét.
A személyazonosságot vagy a személy más adatait igazoló okmányok nyelve
Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységen belül a személyazonossági igazolványt vagy az azt helyettesítő okmányt – kérelemre – kétnyelvűen állítják ki (államnyelven és vele párhuzamosan kisebbségi nyelven). Ugyanez vonatkozik a személy adatait tanúsító egyéb okiratokat is (születési-, házassági-, halotti anyakönyvi kivonat, igazolások, engedélyek, stb.)
Szlovák nyelvtörvények: a személyazonossági igazolványt vagy az azt helyettesítő okmányt nincs lehetőség kétnyelvűen (államnyelven és kisebbségi nyelven) kiállítani. A nemzeti kisebbségek által lakott településeken működő hivatalok által kibocsátott, a személy adatait tanúsító egyéb okiratokat (születési-, házassági-, halotti anyakönyvi kivonat, igazolások, engedélyek, stb.) lehetőség van kétnyelvűen kiállítani – kérelemre.
A gazdasági és a civil szféra nyelvhasználata a nyilvános kommunikációban
Ukrán nyelvtörvény: a magáncégek, magán intézmények, polgárok egyesületei és a polgárok a nyilvános kommunikációban saját belátásuk szerint használhatják az államnyelvet és/vagy a kisebbségi nyelvet. E területeken az állam nem írja elő az államnyelv kötelező használatát (köztéri feliratok, mindennemű reklám, hirdetmények, szórólapok,stb.)
Szlovák nyelvtörvények: a magáncégek, magán intézmények, polgárok egyesületei és a polgárok a nyilvános kommunikációban kötelező jelleggel használják az államnyelvet – pl. köztereken, a nyilvánosság számára rendelkezésre álló épületek kültéri és beltéri feliratain, hirdetményeken, szórólapokon, stb.). A kisebbségi nyelvet az államnyelvvel párhuzamosan használhatják.
Az oktatási intézmények nyelvének meghatározása
Ukrán nyelvtörvény: az állami és önkormányzati óvodák, alap- és középiskolák, felsőfokú tanintézményekben a jelentkező diákok (vagy a kiskorúak szülei) választása szerint kötelező jelleggel határozzák meg az adott tanintézmény oktatási nyelvét, vagy ezeken belül kötelező jelleggel hoznak létre a választásuk szerinti oktatási nyelvű osztályokat, csoportokat.
Szlovák nyelvtörvények: az óvodák, az alap- és középiskolák, a felsőfokú állami, önkormányzati és magán tanintézmények oktatási nyelvét kizárólag az adott tanintézmény alapítója, fenntartója határozza meg.
A kisebbségek kulturális és oktatási jellegű rendezvényeinek nyelve
Ukrán nyelvtörvény: a különböző nyelvcsoportokhoz tartozó személyek kulturális, oktatási vagy egyéb jellegű rendezvényeinek megtartása, meghirdetése és felkonferálása a rendezvény szervezőjének döntése szerinti nyelven történik. Az államnyelv használata nem kötelező.
Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbségek kulturális és oktatási jellegű rendezvényei megtarthatók kisebbségi nyelven, de minden esetben kötelező a programok államnyelvű felvezetése is. Az időszakos nyomtatványokon kisebbségi nyelven meghirdetésre kerülő kulturális rendezvényeket minden esetben államnyelven is meg kell hirdetni – legalább az alapinformációk erejéig. (pl. programfüzetekben, meghívókon, reklámokban, hirdetményekben).
A rádiós, televíziós műsorszórás és a mozielőadások kisebbségi nyelven
Ukrán nyelvtörvény: a rádiós és televíziós műsorszórás a működtető belátása szerinti nyelven történik országos, regionális és helyi szinten is. A műsorszórás egy vagy több nyelven is történhet, függetlenül attól milyen nyelvekről van szó. A mozikban (filmszínházakban) bemutatott audiovizuális művek nyelve (esetleges feliratai) a működtető belátására van bízva.
Szlovák nyelvtörvények: televíziós műsorszórást kisebbségi nyelven csak abban az esetben lehet végezni, ha a működtető biztosítja – a jelentős többletköltségekkel járó – államnyelvű feliratozást vagy a teljes műsor megismétlését államnyelven. Kisebbségi nyelvű rádiós műsorszórásra helyi és regionális szinten van lehetőség anélkül, hogy a teljes műsort meg kellene ismételni államnyelven. Országos szintű tisztán kisebbségi nyelvű rádiós műsorszórásra nincs lehetőség (kivétel a közszolgálati rádió magyar nyelvű adása). A mozikban a 12 éven aluliak számára készült műveket államnyelvű szinkronnal is kötelezően be kell mutatni.
A földrajzi megnevezések nyelve
Ukrán nyelvtörvény: a nyelvi kisebbség által lakott közigazgatási egységeken belül a földrajzi megnevezéseket kötelező kisebbségi nyelven is feltüntetni (megyék, települések, utcák, terek, vasútállomások megnevezései, irányjelző közlekedési táblák településmegnevezései, stb.). A törvény a földrajzi objektumok esetében az államnyelvű és a kisebbségi nyelvű jelölést is (hivatalos) „megnevezés”-ként tárgyalja, pontosabban: a „megnevezés kisebbségi nyelvű változataként”.
Szlovák nyelvtörvények: a nemzeti kisebbségek által lakott településeken kizárólag a települések magyar nyelvű megjelölését kell kötelezően feltüntetni. A nemzeti kisebbségek által lakott településeken az utcák, terek és egyéb földrajzi objektumokat nem kötelező kisebbségi nyelven is feltüntetni, ez csak lehetőség. A nemzeti kisebbségek által lakott települések területén a vasútállomások megnevezéseit, a járáshatárokat, megyehatárokat jelző táblákat, irányjelző közlekedési táblák településmegnevezéseit nincs mód kisebbségi nyelven is kihelyezni. A törvények csak a földrajzi objektumok államnyelvű megjelölésre használják a (hivatalos) „megnevezés” kifejezést, a kisebbségi nyelvű jelölés esetében a „megjelölés” kifejezést használják.
FN, Felvidék.ma