A búcsi Katona Mihály Alapiskola és a Búcsi Református Egyházközség május 6. és június 12. között szervezi meg az idei Katona Mihály Napokat. Az alapiskola 1999-ben vette fel a faluban elhunyt tudós, lelkész, tanár, Katona Mihály (Szatmárnémeti, 1764 – Búcs, 1822) nevét, 2000 óta pedig minden évben megrendezi a róla elnevezett napokat.
A községben teljesített közel húszesztendős lelkészi szolgálata alatt alkotta meg azokat a műveit, melyekkel bevonult a magyar földrajztudomány megalapítói közé. Katona Mihály úttörő munkássága óta a földrajztudomány tagadhatatlanul sokat fejlődött, de ez mit sem von le tudományos értékéből; számos megállapítása ma is megállja a helyét.
A rendezvénysorozat Katona Mihály halálának 200. évfordulója tiszteletére megrendezett műveltségi vetélkedővel vette kezdetét, amelyre az iskola étkezdéjében került sor.
A versenyen a helyi tanulókon kívül további négy iskola csapata, a csornai II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola, a bátorkeszi Kováts József Alapiskola, a szentpéteri Kossányi József Alapiskola, valamint a madari Édes Gergely Alapiskola vett részt, tudásukat pedig a kérdéseket összeállító Elek József és Vitányi Orsolya gimnáziumi tanárok vezette zsűri értékelte.
A madari csapat (Fotó: Miriák Ferenc)
Az idei vetélkedő témája a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja, a 220 éve született Kossuth Lajos volt. Élete maga is Magyarország krónikájának egy „szelete” melyből egy egész korszak ismerhető meg. Tevékeny alakítója volt ugyanis az 1830 és 1848 közti reformkornak és „főszereplője” az 1848/49 -es forradalomnak és szabadságharcnak.
A kormányzó 47 éves koráig hihetetlen életutat járt be, számtalan címmel, méltósággal, munkakörrel büszkélkedve. Pályáját jogászként kezdte, ügyvéd, majd városi ügyész, később pedig a zempléni megyeháza egyik táblabírája lett. Még később, 1832 végétől főrendek által megbízott ablegátusként az országgyűlésről, illetve törvényhatósági ülésekről tudósított. Kiváló írói és szónoki képességei már ekkor megmutatkoztak. 1841 és 1843 közt a Pesti Hírlap főszerkesztője lett.
Elbocsátását követően rövid ideig az Országos Védegylet igazgatójaként ténykedett, majd 1847-ben politikai pályára lépett: 1847. október 18-án a Pest megyei közgyűlés alsóházi követté választotta. A forradalmat követően megalakuló Batthyány-kormányban már pénzügyminiszter (1848. április 7. és 1848. szeptember 12. között). A szabadságharc alatt az országot vezető Országos Honvédelmi Bizottmány feje (1848. október 2. és 1849. április 14 között). Pályája csúcsára 1849. április 14-én ért, amikor négy hónapra Magyarország kormányzója lehetett (egészen 1849. augusztus 11 -ig). A szabadságharc utolsó csatáját (Temesvár) követően a Török Birodalomba távozott és élete hátralévő részét külföldön töltötte (Torinóban letelepedve). Itt érte a halál 1894. március 20-án.
A róla szóló kérdések között a tanulóknak az állampolgárságot kérvényező adatlapját kellett kitölteniük.
A madari csapat (Fotó: Miriák Ferenc)
A következő témakörnek a Kossuth tollából és szájából címet adták a műveltségi vetélkedő kérdéseinek összeállítói, amelyben a Kasszandra-levelekről volt szó. Kasszandra a legszebb trójai hercegnő volt a görög mitológiában. Neve a megvetett jóslatok révén fogalommá vált. Magyarország leghíresebb Kasszandrája, Kossuth Lajos 1867. május 22-én írja meg nyilvános levelét a Habsburgokkal kiegyezésre készülő Deák Ferencnek, de melyet sorról sorra cáfolni igyekeztek.
A következő kérdés témája volt, hogy mire használták a fonográfot és a viaszhengert, mit jelent a „miocén” kifejezés, milyen időszakra utal, illetve melyik országban neveztek el települést és megyét is Kossuthról?
A zsűri értékelése alapján az első helyre Bátorkeszi és Búcs csapata került azonos pontszámmal. A második helyen Madar, a harmadikon Szentpéter, a negyediken pedig Csorna csapata végzett.
Vitányi Orsolya és Elek József, a műveltségi vetélkedő kérdéseinek összeállítói (Fotó: Miriák Ferenc)
Az eredményhirdetés után a házigazda intézmény igazgatója elmondta: „Mivel Katona Mihály a felvilágosodás korának haladó szellemű, nagy tudású személyisége volt, úgy gondoltuk, hogy érdemes őt jó példaként állítani a diákjaink elé. A komáromi református kollégium tanáraként kis falunkban találta meg a sokoldalú munkásságához szükséges nyugalmat. Az áldozatkész lelkészi szolgálat mellett földrajztudományi kutatásokat is folytatott. Elsősorban a világűrt tanulmányozta, s a könyveiben olvasható gondolatok ma is időszerűek. Mivel azonban a felfedezéseit magyarul írta le, idegen nyelven nem tudott, nem válhatott világhírűvé. Büszkék vagyunk jeles elődünkre, s kötelességünknek tartjuk kultuszának ápolását. Az intézmény nem maradt meg azonban pusztán a névfelvételnél. Az iskola akkori vezetése célul tűzte ki e kiváló férfiú emlékének, szellemi hagyatékának folyamatos ápolását. A szavakat tettek követték. A Katona Mihály Alapiskola, a református egyházközséggel és a helyi önkormányzattal karöltve azóta megrendezi a Katona Mihály Napokat. Ez a több héten át tartó rendezvénysorozat az idők folyamán jelentős, diákokat és felnőtteket egyaránt foglalkoztató és szórakoztató szellemi-kulturális eseménnyé nőtte ki magát.”
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
