A Szlovákiai Agrárkamara és falugazdászai átfogó szakmai előadásokat szerveznek a felvidéki magyar gazdálkodók részére. A regionális magyar találkozóra november tizenhetedikén Krasznahorkaváralján került sor.
Az előadások fő témái az új Közös agrárpolitika, a 2023-2027 támogatások és az Agro- ökológiai program feltételeinek ismertetése voltak. A résztvevők az alternatív növényvédelem és táplálás egyedüli mikrobiológiai készítményei bevetésével is megismerkedhettek.
Patasi Ilona, a SZAK elnöke előadásában bemutatta a kétéves átmeneti időszak után a 2023. január elsejétől az Európai Unióban induló, így nálunk is új támogatási ciklust.
Patasi Ilona (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
„A terv keretein belül kellett megtervezni és felépíteni a közvetlen és a vidékfejlesztési támogatások rendszerét, célkitűzéseit úgy, hogy a leírt célok megfeleljenek az EU különféle stratégiáinak, irányelveinek, s ugyanakkor a gazdálkodók számára is vonzóak legyenek a rögzített lehetőségek, melyek által a gazdaságaikat is hatékonyabban tudják üzemeltetni, védve a talajt és az életteret is. A célok eléréséhez egy speciális rendszert hoztak létre. Ez egy olyan egymásra épülő, komplex támogatási rendszer, amely a környezeti állapot javítását és a természeti erőforrások fenntartható használatát hivatott elősegíteni. A rendszer célja, hogy a termelőket gazdálkodási gyakorlataik megújítására ösztönözze. Az új időszakban két jelentős változást figyelhetünk meg az eddigiekhez képest. Először is az eddigi előírások átalakulnak és közösen alkotják majd a 2023-tól bevezetésre kerülő kondicionalitást, mely a támogatásokért cserébe minden közvetlen kifizetésben és egyéb érintett támogatásban részesülő számára kötelező. Másodszor pedig új elemként fog megjelenni az önkéntes alapon választható Agrárökológiai program, mely évente és önkéntesen a teljes üzemméretre igényelhető területalapú támogatási forma lesz, természetesen a meghatározott szabályok figyelembevételével – hangzott el az elnöktől.
Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai:
HMKÁ 1 – Állandó gyep fenntartása az állandó gyep mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján.
HMKÁ 2 – Vizes élőhelyek és tőzeges területek védelme (2025-től indul).
HMKÁ 3 – A szántóföldi tarlóégetés tilalma, kivéve növényegészségügyi okokból.
HMKÁ 4 – Vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása.
HMKÁ 5 – Talajművelés, a talajromlás és erózió kockázatának csökkentése, figyelembe véve a lejtőmeredekséget is.
HMKÁ 6 – Minimális talajborítás a csupasz talaj elkerülése érdekében a legérzékenyebb időszak(ok)ban.
HMKÁ 7 – Szántóföldi vetésforgó.
HMKÁ 8 – Nem termelő területek és tájképi elemek minimálisan előírt aránya a szántóterületeken. Valamennyi mezőgazdasági terület tekintetében a tájképi elemek megőrzése.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Vidékünk sajátos tájszerkezete az emberek sok száz éves művelési tevékenységére vezethető vissza. A tájban élő parasztember együtt élt és lélegzett a tájjal, ezért az így kialakult egyedi élővilágot a megfelelő műveléssel és azon tájképi elemek fenntartásával tudjuk megőrizni, amelyekhez az élővilág az évszázadok során már alkalmazkodott. Épp ezért a biodiverzitás, valamint a történelmünk részét képező tájképi elemek megőrzése, talajaink védelme hangsúlyosan jelentkezik ezen előírásrendszerben, melynek betartásával hosszú távon megőrizhetjük a táj szépségét, mozaikosságát, az élővilág valamennyi részesét, fasorokkal megtörhetjük a szél szárító erejét is, mely a vízgazdálkodásra és az élővilágra is pozitívan hat, különösen a forró, száraz napokon.
HMKÁ 9 – Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepterületek átállításának vagy felszántásának tilalma a Natura 2000 területeken.
Burkus Imre, a Rozsnyói járás falugazdásza az agroökológiai programot mutatta be, melyet a környezetvédelem, klímavédelem, az állatjólét védelme és megőrzése érdekében hozott létre az Európai Parlament. A tagállamoknak kötelező volt a saját stratégiai tervükbe beépíteni egy vagy több ilyen programot, mivel az alaptámogatás minimum 25 százalékát ebben a formában fogják kifizetni.
Szlovákiában kétféle lesz, teljes összfarmi AÖP és legeltető tartás. Ez önkéntes vállaláson alapuló támogatás. A mezőgazdász eldöntheti, hogy az egyik évben csatlakozik, illetve a következő évben nem csatlakozik.
A teljes összfarmra irányuló AÖP hektáronként fizetődő, nem befolyásolja az alaptámogatást. Legeltető tartás DJ egyedszámra fizetődik ki. Különböző kategóriák vannak, ahol a gazdaság nagysága maximum 10 ha, vagy a kérvényező mezőgazdasági összterületének nagysága nagyobb mint 10 ha, ahol a rét, legelő és a vetett zöldtakarmányok aránya a teljes gazdaság területének legalább 50% teszi ki, és ahol a kérvényező mezőgazdasági összterületének nagysága nagyobb mint 10 ha, ahol a rét, legelő és a vetett zöldtakarmányok az aránya kevesebb mint 50%-a a teljes gazdaság területének – tudhattuk meg az előadáson.
Kovács János (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Kovács János, az AlterEco szakmai igazgatója prezentációjában a spórák formájában alkalmazott biológiai növényvédelemmel foglalkozott. Bemutatta a dr. Kiss Gábor mikrobiológus által kifejlesztett termékeket és hatóanyagait. „Létrejöttek a specifikus és komplex tulajdonságokkal rendelkező szabadalmaztatott, extremofil spóraképző törzsek. Ez azt jelenti, hogy UV-stabil (fényálló), hőre, fagyra toleráns peszticidekkel (fungicidekkel, inszekticidekkel, gyomirtóval és tápelemekkel) is keverhetők.”
A baktériumalapú mikrobiológiai készítményeket típustól függően nemcsak a talajba lehet juttatni, hanem a növények leveleire is alkalmazhatók. Meghosszabbítják a növények élettartamát, ezzel javítják a termést és egyúttal javul a szántóföld minősége.
A tapasztalatok alapján a hozzáadott értékekhez sorolható a talajban és levélen is kártékony szervezetek elleni növényvédelemi hatás. Célirányú alkalmazásra lettek kifejlesztve. Fontos a módszerre felépített rendszer kialakítása a gazdálkodás során. A biológiai növényvédelem megoldást jelenthet a jelenlegi nehéz helyzetre és a műtrágya drágulására.
Szabó Szabolcs (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Szabó Szabolcs, a BioPlant Chemie vetőmag üzletág vezetője Szlovákia, Románia, Szerbia és Magyarország képviseletében a modern növénytermesztésre, kemikáliák nélküli növénytermesztési problémákra kínált hatékony megoldást vegyszermentes technológiákkal.
A gazdák elmondhatták a gazdaságukban felmerülő problémákat, a vízhiány és az aszály okozta gondjaikat és az energiaárak következményeit.
A Kárpát-medencében 117, a Felvidéken 15 falugazdász dolgozik. Segítségükkel a gazdáknak módjuk van átgondolni, megtervezni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket és elérni a kívánt célokat.
(Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
