Az ülés alkalmából kitűzték a székelyzászlót a Parlamentre. A KMKF megerősítette, az autonómia segíthet megtartani a külhoni magyar közösségeket. Szó volt a kettős állampolgárságról és a Beneš-dekrétumokról is.
2013. február 15-én, pénteken tartotta soron következő plenáris munkaülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Budapesten, az Országház épületében. Felvidékről az ülésen Berényi József országos elnök vezetésével az MKP küldöttsége, meghívott vendégként Duray Miklós politikus-író vett részt.
Az ülés résztvevőit Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntötte. Kövér László szerint nehéz év áll a környező országok magyar nemzeti közösségei előtt, de egységes fellépéssel a nemzetpolitikai veszélyből nemzetpolitikai esélyt kovácsolhatunk.
Felhívta a figyelmet arra, hogy népszámlálási adatok szerint az 1992 és 2002 közötti időszakhoz hasonlóan az elmúlt tíz évben is 10 százalékos lélekszámcsökkenés követezett be minden nemzeti közösségben. Ha ezt nem sikerül megállítani vagy rövid távon mérsékelni, akkor a politikai érdekképviselet is veszélybe kerülhet, mert 20 év múlva elfogynak, akiket a politikának képviselnie kellene – mutatott rá Kövér László.
Emellett – mondta – a nemzeti közösségeket az elmúlt tíz évben nemcsak a politika viharai, hanem pénzügyi, szociális válság nehézségei is megviselték, és ezekben a szociálisan feszült szituációkban mindig nagy a veszélye annak, hogy a magyar közösségeket „jelképes vagy valóságos agresszió” éri. Ezzel kapcsolatban utalt a székely zászló körüli „hisztériakeltésre”, illetve a folytatódó magyarverésekre Délvidéken.
Úgy fogalmazott: „bizonyos értelemben fordulóponthoz is érkeztünk, kérdés, hogy néhány sarkalatos magyar ügyben tudunk-e először magyarok és csak utána valamilyen pártállásúak, jobboldaliak vagy baloldaliak lenni”. Ha igen, akkor saját esélyeinket növeljük a gondjaink megoldására, amennyiben nem, akkor folytatódnak azok a nemzeti folyamatok, amelyek kézzelfogható közelségbe hozták a „legsúlyosabb kilátásokat”, amelyekre ezelőtt 20 éve nem gondoltunk – mondta a házelnök.
Ugyanakkor kijelentette: ha tudunk egységesen fellépni minden fórumon, akkor van esélyünk arra, hogy a nemzetpolitikai veszélyből nemzetpolitikai esélyt kovácsoljunk. Reményét fejezte ki, hogy a KMKF tanácskozása közelebb visz ehhez.
Kövér László a KMKF résztvevőit tájékoztatta arról, hogy az LMP frakciójának megszűnése miatt, és az LMP-ből való kilépéssel Szabó Tímea és Dorosz Dávod elveszítették mandátumukat a KMKF-ben, ugyanakkor Mile Lajos – aki az LMP tagja maradt – független képviselőként továbbra is részt vesz az üléseken.
Ezt követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tájékoztta a résztvevőket a magyar kormány nemzetpolitikájáról. A székely zászló-ügy kapcsán elmondta, hogy alapvető emberi jog a nemzeti közösségek szimbólumainak használata. Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót. Eddig a főváros több kerületében, valamint az ország számos településén tűzték ki a székely zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére. S február 15-én a „nemzeti szolidaritás jelképeként” a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László Házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala is kitűzte a székelyzászlót a Parlament Kossuth téri homlokzatára. Mint ismeretes, Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője február 12-én már kezdeményezte a Ház vezetésénél, hogy tűzzék ki a székely lobogót az Országházra és mindaddig legyen kint, amíg a szimbolikus erőszak a Székelyföldön véget nem ér.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán annak munkacsoportjainak a társelnökei tartották meg éves beszámolójukat. Elhangzott Potápi Árpád János, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökének tájékoztatója, és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felkért elnökének tájékoztató beszéde. Ezután a magyar nemzeti közösségek és a magyarországi pártok tartottak helyzetértékelést, mely után vita vette kezdetét, majd állasfoglalást hagytak jóvá.
A KMKF sajnálattal állapítja meg, hogy felgyorsult a magyarság asszimilációja a térségben, és a népszámlálások szerint – egyebek között a kivándorlás miatt – több mint tíz százalékkal csökkent a magyarok száma – olvasható a KMKF plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban, amely részletesen foglalkozik a magyar nemzetpolitika aktuális kérdéseivel.
A dokumentum szerint a KMKF „elvárja a román hatóságoktól, hogy szüntessék meg azon székelyföldi önkormányzatok zaklatását, amelyek a román törvényekkel és Románia nemzetközi vállalásaival összhangban a székelység jelképeit használják”. A székely zászlók használatáról az állásfoglalás kijelenti, hogy a közösségi szimbólumok és jelképek használata „nem lehet etnikai vita tárgya a 21. századi Európában”, hiszen nem sértik a többségi nemzet érdekeit. A magyarok számának csökkenésével kapcsolatban a KMKF – megismételve 2011. március 11-i állásfoglalását – „a külhoni magyar közösségek megmaradásának és jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómiaformákban látja, beleértve a területi autonómiát is”.
A KMKF nyilatkozatában üdvözli és támogatásáról biztosítja az erdélyi magyar érdek-képviseleti szervezetek autonómiatörekvéseihez kapcsolódó idei rendezvényeket. A plenáris ülés végén kiadott állásfoglalás üdvözli a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megalapítását, valamint a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és a Kisebbségi Jogvédő Intézet felállítását, továbbá az idei kisiskolások éve programot. A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány 2012 júniusában alakult, és ezzel párhuzamosan jött létre az alapítvány operatív szerve, a Kisebbségi Jogvédő Intézet is. Az alapítvány célja, hogy ösztönözze a kisebbségi jogok európai és nemzetközi összefüggéseinek tanulmányozását, támogassa a jogsértések feltárását és dokumentálását, a jogsérelmekkel kapcsolatos eljárást.
A Romániában tervezett alkotmánymódosítással összefüggésben a KMKF szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja az erdélyi magyar nemzeti közösséget minden olyan kérdésben, amely a nemzeti identitást, a közösségi és nyelvi jogokat, a kulturális és vallási értékeket érinti. Emellett a szervezet támogatja az elkobzott egyházi és közösségi vagyonok visszaszolgáltatását is.
A délvidéki magyarokat az utóbbi hónapokban ért utcai támadásokkal is foglalkozik a dokumentum, amely szerint a KMKF elvárja, hogy a szerb kormány, a belügyminisztérium foganatosítson megfelelő intézkedéseket a polgárok biztonságának megőrzéséért, a nemzetek közötti viszonyok kiéleződésének megakadályozásáért és a kisebbségek védelméért.
A KMKF kívánatosnak tartja, hogy a szlovák parlament módosítsa állampolgársági törvényét, amely „jogfosztással sújtja” azokat a magyar állampolgárságot szerző embereket, akik továbbra is a hazájukban kívánnak élni. Ezért a KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy a magyar-szlovák találkozókon kiemelt naprendi pontokként kezelje a magyar állampolgársággal kapcsolatos vitás kérdéseket és a Beneš-dekrétumok ügyét – áll a dokumentumban. A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Beneš nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Beneš-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.
MTI nyomán összeállította Felvidék.ma
MTI Fotó: Soós Lajos
{iarelatednews articleid=”38005″}
