A tragikus sorsú kiváló francia írót, Saint-Exupéryt a szakmájának élő kemény pilótaként, könyveltem el magamban, aki néha ellágyul és A kis herceg című remekművet adta a világnak.
Azt is bevallom, hogy klasszikus regényei, mint az Éjszakai repülés, A déli futárgép és Az emberek földje nem voltak rám túl nagy hatással, de mindet becsülettel végigolvastam. Halkan jegyzem meg, ha az író-pilóta nem áldozza életét a hazájáért, ezeknek az írásoknak az olvasottsága lényegesen alacsonyabb lenne. A kis herceg egészen más élményt jelentett, a Micimackóval egyetemben mindenki rajongott érte, divat volt szeretni.
A kemény pilóta mítoszt a Kossuth Kiadónál megjelent Sophie Villard Madame Exupéry és az égbolt csillagai kötete egy nap alatt szétzúzta. Az író hitvese, Consuelo, aki A kis herceg könyv imádott rózsájaként, múzsájaként vonult be az irodalomtörténetbe, nehéz időszakokat élt végig a néha kicsapongó, általában kiszámíthatatlan férje mellett. Pedig a frigy romantikusan kezdődött, de nem állta ki az idő próbáját. A kötet lapjain megjelenik a gaz csábító is, aki szintén megírta emlékiratait, de hosszú időre titkosította. Természetesen felesége, a tüzesvérű salvadori írónő is „vette a lapot”, úgy tűnik, házasságuk, mai terminológiával ugyancsak „nyitott volt”.
Szerencsére a könyvet nem minden komponista olvasta, így az író számos munkáját megzenésítették.
Bródy János A „B 612”-es bolygó című dala igen népszerű volt, s talán még ismertebb a Bródy-Illés Kis herceg című száma, amit Koncz Zsuzsa vitt sikerre az 1971-ben megjelent Kis virág című album egyik legismertebb dalaként.
Az operaszínpadra is bevonult az író. Luigi Dallapiccola olasz szerző 1931-ben komponálta az Éjszakai repülés című művet. A darab elég közepesre sikerült, de néha felbukkan a világ zenés színházaiban.
Viszont a műnek egy magyar operatörténeti értéke van: ez volt az első magyar opera-tévéfilm. Szinetár Miklós 1963-ban rendezte a darabot sztárszereposztásban. Olyan kiváló énekesek szerepeltek a dalműben, mint Simándy József, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert és Radnay György. A regény az amerikai filmipart is megihlette, 1933-ban forgattak belőle filmet. A mozi zenéjét a híres amerikai komponista, Herbert Pope Stothart szerezte, akinek nevéhez olyan híres filmzenék fűződnek, mint az Óz, a csodák csodája.
A kis herceg is felkerült az operaszínpadra, Rachel Portman művét 2003-ban mutatták be Houstonban, s a darabot később több amerikai nagyvárosban is színpadra állították.
Az internetet böngészve látom, hogy Besztercebányán tavaly mutatták be a dalművet a Városi Operában.
Még egy érdekesség, 2019-ben Franciaországban nemzetközi zongoraversenyt neveztek el Saint-Exupéryről.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)