Az uniós források folyósításáról folytatott vita nem a jogállamiságról szól, hanem a nyomásgyakorlásról, a politikai zsarolásról – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Dömötör Csaba felidézte, hogy Daniel Freund EP-képviselő – aki az uniós költségvetési ellenőrzési bizottság egyik meghatározó tagja – azt mondta, ha Magyarország fenntartja az álláspontját a háború, a migráció és a gyermekvédelem ügyében, akkor nem kap uniós pénzeket. Kijelentette, Daniel Freund állásfoglalása is bizonyítja, a vita nem a jogállamiságról és a demokráciáról szól, hanem a nyomásgyakorlásról, és a politikai zsarolásról.
Az államtitkár leszögezte, a magyaroknak joguk van eldönteni, szeretnének-e fegyvert küldeni a háborúba, kivel szeretnének együtt élni, és hogyan szeretnék védeni a gyerekeiket.
A magyaroknak joguk van eldönteni azt is, hogy részt akarnak-e venni a háborúban, és kit szeretnének beengedni az országukba. Aláhúzta, „akárhányszor és akárhány módon zsaroljanak is minket, ezeket a jogokat nem fogjuk kiadni a kezünkből”. Az államtitkár beszélt arról is, hogy mivel Brüsszelben nem képviselik azt a politikát, amit az európai állampolgárok elvárnak, ezért irányváltásra van szükség az Európai Unió vezetésében.
Dömötör Csaba azt mondta, jó lenne, ha a jövő évi európai parlamenti választások után olyan vezetésük lenne az uniós intézményeknek, amely képes az irányváltásra, képes jobban figyelembe venni a tagállamok sokszínűségét, és képes meghallani az emberek hangját a háború kérdésében.
A Századvég évente készít egy részletes közvélemény-kutatást minden uniós országban, és a legutóbbi felmérés eredménye szerint a megkérdezett európai állampolgárok többsége azt gondolja, hogy a gazdasági szankciók sok kárt okoztak Európának – ismertette az államtitkár.
Dömötör Csaba kijelentette, Magyarország nem szigetelődött el a véleményével, Brüsszelben nem képviselik azt a politikát, amit az európai állampolgárok elvárnak.
Az államtitkár a ukrajnai háború miatt hozott 11. uniós szankciós csomag javaslatáról azt mondta, úgy formálódik egy újabb csomag, hogy az eddigiek sem hoztak eredményt, ugyanakkor óriási károkat okoztak.
Ha Brüsszelben nukleáris szankciókat vezetnek be, az nemcsak további áremelkedést okozna, hanem ellátásbiztonsági zavarokhoz is vezetne – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a szankciók miatt Európa olyan versenyképességi hátrányba kerülhet, amelynek hatásai tartósan velünk maradhatnak, és így nemcsak a gazdasági növekedés kerül veszélybe, hanem a munkahelyek is.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország a nukleáris szankciókat több okból ellenzi: ezek ugyanis nemcsak a jövőbeli paksi bővítést érintenék, hanem a jelenlegi blokkok működését is, mivel vannak olyan elképzelések, amelyek a fűtőanyag-behozatalra is kiterjesztenék a szankciókat.
Kifejtette, a szankciók az idén már 4000 milliárd forinttal szűkítették az ország „gazdasági mozgásterét”, miközben Brüsszelben az ilyen típusú gazdasági károkat teljesen figyelmen kívül hagyják. Magyarország tehát mindenképpen nemet mond azokra a szankciókra, amelyek nagyobb gazdasági károkat okoznának neki – húzta alá.
Az ukrajnai háborúról elmondta azt is, majdnem negyven, zömében európai ország ajánlott fel halálos fegyvereket Kijevnek, mintegy húsz ország pedig tankokat is, és egyre nagyobb vita van arról, hogy az uniós költségvetési forrásokat hogyan lehetne felhasználni több fegyver küldésére.
Dömötör Csaba szerint ez azonban nem jó irány, Magyarország azt szeretné, ha a háború nem eszkalálódna, hanem minél hamarabb megkezdődnének a béketárgyalások.
Hozzátette, sajnos, az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalása szerint ennek a törekvésnek még nyoma sincs, de ettől függetlenül Magyarország továbbra is a békepárti hangot szeretné erősíteni Brüsszelben.
(MTI/Felvidék.ma)
