Esztergomban bemutatkozott a Honismereti Szövetség folyóirata, a Honismeret szerkesztősége. A bemutatkozásra a Laskai Osvát Antikváriumban került sor, ahol rendszeresen szerepelnek a felvidéki írók, művészek, történészek előadásai, műveik bemutatása is, nemcsak Párkány környékéről, de szinte az egész Felvidékről.
Az ötven éve megjelenő Honismeret c. folyóiratról az ünnepi számban így ír Debreczeni-Droppán Béla, a szintén ötvenedik évfordulóját ünneplő Honismereti Szövetség elnöke: „Van mit ünnepelni! A Honismeret története egy sikertörténet, mely egy emberöltőn át folyamatosan megjelent. Kárpát-medencei viszonylatban is egyedüli honismereti folyóirat. A lap az elmúlt ötven évben mozgalmunk működésének legfontosabb lenyomata lett. Forrásértéke, tudományos hasznosulása egyre csak nő az idő múlásával. Számos témáról, helyi értékről, példás életútról itt jelent meg először írás. És amire büszkék lehetünk, hogy egy olyan korban mentette és mutatta fel a mozgalom és folyóirata honunk örökségét, amikor nem a múltat végképp megőrizni jelszavát tűzte zászlajára az uralkodó hatalom. Az egyszínű zászló helyett azonban voltak, akik háromszínűt vitték, őrizték és adták át. 1990 után is immár a XXI. században is, amikor a globalizmus egy másik zászlót kényszerítene ránk, továbbra is a piros-fehér-zöld zászló az, amit lobogtatni szeretnénk. Hiszünk abban, hogy a világ attól lesz színes, hogy mindenki a saját zászlaját használhatja.
A Honismeret minden számával, írásával a mozgalom fő célját próbálta szolgálni: a helyi kötődés, a nemzethez tartozás, a hazaszeretet erősítését. Felhívni a figyelmet közös örökségünkre, múltunkra, példamutató értékeinkre.”
Az ünnepi számban visszapörgetve az időt, több mint hatvan oldalon emlékezik a „lapot és a honismereti mozgalmat egy emberöltőnyi időn át gondozó, vezető Halász Péter néprajzkutató. Ő volt az, aki anno elnöksége idején még akkor, amikor nem volt ildomos a határon túli magyarokkal való kapcsolatfelvétel, de mint egykori Duna TV főmunkatársa ezt megtette, s a lapba is besorolta a Kárpát-medencében élő kutatókat. Így kerültek be a lapba, s a mozgalomba is a felvidéki magyarok helytörténészeinek, kutatóinak írásai is. Az esztergomi bemutatón, részt vett Debreczeni-Droppán Béla a Honismereti Szövetség elnöke, a lap felelős kiadója, Hála József etnográfus a lap főszerkesztője, és az esztergomi származású Pifkó Dániel a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, botanikus, kutató, aki ifjúkori kutatásairól számolt be.
Hála József részletesen ismertette a folyóirat profilját,
melyben a napi politika témája nem szerepel, de felöleli a teljes magyar nemzet (határokon kívül is értendő), egy nemzetben gondolkodó tudományos, helytörténeti, hagyományt őrző, mentő történelmi és más társadalmi értékek feltárását.
Az 1100 példányban évente hat alkalommal megjelenő lap, még ma is népszerű szakmai folyóirat.
A lap crédója is lehet: „ A múltat megismerni, és megbecsülni”, erre hívta fel a figyelmet, amely felhívás nekünk felvidékieknek is nagyon fontos lenne. Sőt e lap megismerése, terjesztése is hasznos lenne. Egyéni és könyvtári megrendelésekkel kellene a hazai honismereti mozgalom erősítése érdekében is népszerűsíteni. Hiszen helytörténeti kutatások területén nagyon sok pótolni valónk van.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
