A Magyar Közösség Pártja járási szervezetei gőzerővel készülnek a kerületi önkormányzati választásokra. A járási konferenciák csaknem felét már maga mögött tudja a párt.
A választásokra való felkészülésről Berényi József, az MKP elnöke tájékoztatott a párt közlönyében.
– Milyen eredménnyel zárultak ezek a tanácskozások és milyen a hangulat a járási konferenciák küldöttei körében?
– Mozgalmas két és fél év van mögöttünk, hiszen alapszervezeteink és járási szerveink kétszer is tartottak tisztújítást, de az alapszabály-módosítás okán is tanácskoztak, bevallom, kicsit féltem, hogy belefáradtak a szervező munkába. Istennek hála, nem ezt tapasztalom, ellenkezőleg, mindenütt magas részvételi aránnyal zajlanak az ülések, és jó hangulatban is, talán mert több közvélemény-kutatás eredménye kedvező számunkra, ha lassú, de mégis növekvő támogatottságot mutatnak, ami azt igazolja, érdemes közösségünkért dolgozni. És az is fontos, hogy a jelöltállításon túl a konferenciák küldöttei konkrét javaslatokat is megfogalmaznak a választási program kapcsán, azt is mondhatnám, a tanácskozásokon kialakult a járási programok váza. Mindezzel párhuzamosan járási szerveink és a konferenciák következetesen tartják magukat többször elmondott szándékunkhoz, vagyis ott, ahol a magyarság aránya meghaladja az ötven százalékot és nem forog veszélyben képviseletünk a megyei önkormányzatokban, nem baj, ha versenyhelyzet alakul ki. Ott azonban, ahol arányunk ennél alacsonyabb, törekedni kell az együttműködésre, elsősorban a Most-Híd párt vezetőivel. Ennek a körültekintő hozzáállásnak az eredménye az az ésszerű döntés, hogy járási konferenciáink nem állítanak teljes listát ott sem, ahol eddig nem hoztak eredményt a tárgyalások, vagyis nyitottak szervezeteink a további egyeztetésekre, mert el kell kerülnünk, hogy rivalizálásunk eredményeként a „nevető harmadik” legyen a befutó. Ugyanakkor sajnálom, hogy bár mindkét fél részéről érzékelhető több járásban is az együttműködés szándéka, megállapodásra nem került sor, holott a Most-Híd politikusai is tudták, mi a konferenciákra készülünk, ahol végső döntést kell hoznunk.
– Mi lehet ennek az oka? Kérdezem ezt azért is, mert központi szinten éppen a Most-Híd vezetői kezdeményeztek elnöki szintű találkozót a tárgyalások és a megállapodások felgyorsítása érdekében. Lehet, a Most-Híd járási vezetőit zavarja, hogy pártjuk Országos Tanácsa nem módosította februári határozatát, amelyben kimondták, a megyei választásokra a népi platformmal készülnek, vagyis a két szlovák jobb-közép párttal akarnak koalíciót kötni.
– Ezt nem tudom megítélni, nem látok be más pártok „konyhájába”, nem tudom, milyen a kommunikáció a központ és a járások között, hogy egyes üzenetek miként jutnak el a régiókba. Az viszont meglepett, hogy tárgyalásunkat követően a komáromi járási konferenciánk után felháborodott hangú nyilatkozatot adott ki a Most-Híd vezetése. Hiszen találkozónkon velük is közöltük, elsősorban azokról a járásokról tárgyaljunk, ahol szükséges az együttműködés, mert kár azokkal a választókörzetekkel foglalkozni, ahol előreláthatóan nem jön létre megállapodás, s egészen konkrétan a Komáromi járást említettük. Ezt akkor ők elfogadták, ők is azt mondták, ott adjunk impulzusokat a tárgyalások gyors folytatására, ahol azok eredményre vezethetnek. Komárommal kapcsolatos megnyilatkozásuk ennek ellent mond.
– Térjünk vissza a Magyar Közösség Pártjához, hiszen a járási konferenciákkal szinte azonos időben egy másik jelentős rendezvénysorozat is kezdetét vette. A Beszéljük meg! lakossági fórumokra gondolok, amelyből lapzártánkig egy tucatnál is több került megrendezésre. Ezeknek a találkozóknak most mi a céljuk?
– A rendszerváltást követően, a múlt század kilencvenes éveinek elején nagy igény mutatkozott mind a politikusok, mind a polgárok részéről a kötetlen beszélgetésekre, ahol nem a kultúrműsor és az eszem-iszom dominált, hanem egy tartalmas párbeszéd a gondokról, bajokról és az elérendő célokról. A tavalyi előrehozott parlamenti választások előtt próbálkoztunk a Beszéljük meg! rendezvénysorozattal, s örömmel tapasztaltam, a lakosság továbbra is igényli az ilyen találkozókat, s mi örömmel ígértük meg a résztvevőknek, hogy egy év múlva újra itt leszünk. Egyfelől tehát ígéretünknek teszünk eleget, amikor újra ellátogatunk választóink, szimpatizánsaink közé. Ugyanakkor ezek a találkozások tavaly is jelentősen hozzájárultak választási programunk kialakításához, nagyszerű ötleteket, tanácsokat kaptunk, talán ennek is köszönhető, hogy több független intézet is igen jónak minősítette megfogalmazott céljainkat. Most is az a célunk tehát, hogy a megyei választások előtt közös céljaink fogalmazódjanak meg programunkba. Persze, azt is tudjuk, hogy a lakosság körében a megyék hatáskörei kevéssé ismertek, a fórumoknak tehát az is a céljuk, hogy elmondjuk az embereknek, bizony az egészségügyi ellátáson, a szociális gondoskodás megszervezésén, az úthálózatok fejlesztésén és középiskoláink fenntartásán keresztül a megyei önkormányzatok döntései hétköznapjaik minőségét is befolyásolják. Ugyancsak sokat tehetnek a megyei önkormányzatok azért, hogy a határ menti és határokon átnyúló együttműködés mennyire hasznos és hatékony, ami viszont még régióink gazdasági felemelkedésének is a forrása lehet. Az első visszajelzések most is pozitívak. A döntő az, hogy az emberek megértsék, elfogadják, hogy sorsunk irányítását saját kezünkbe kell venni. A megyei önkormányzatok egyfajta önigazgatásra adnak lehetőséget, azzal azonban csak akkor élhetünk, ha a mi magyar képviselőink fogják képviselni megalapozott és jogos állampolgári és kisebbségi igényeinket. (-i-r)
Felvidék.ma
