A franciaországi iskolákban hétfőtől nem léphetnek be a tantermekbe a muszlim öltözetet – abaját vagy kamizt – viselő tanulók, de az iskolaigazgatók fogadják majd az érintetteket, hogy elmagyarázzák nekik a tiltás értelmét – jelentette be Gabriel Attal oktatási miniszter.
A tárcavezető vasárnap jelentette be, hogy a francia kormány a szeptemberi tanévkezdéssel betiltja a muszlim nők köntösének, az abajának a viselését az oktatási intézményekben, mert az „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen. A miniszter csütörtökön jelezte, hogy a tiltás a férfiak viseletére, a kamizra is vonatkozik.
„Az abaja és a kamiz mögött fiatal lányok, fiatal fiúk vannak és teljes családok. Emberek, akikkel párbeszédet kell folytatni, pedagógiát kell gyakorolni” – mondta a miniszter.
„Fogadni fogják őket, és elbeszélgetnek velük annak érdekében, hogy megértsék az új szabályt, azt, hogy miért is hoztuk meg ezt a döntést” – tette hozzá Gabriel Attal, megerősítve, hogy a hétfői első tanítási naptól tilos az osztálytermekben muszlim öltözéket viselve belépni.
„A szekularizáció a Francia Köztársaság oktatásának egyik alapértéke”
– tette hozzá.
„Van olyan intézmény, ahol több tucat tanuló érintett, és az iskolaigazgatókat támogatni kell ebben a közvetítői munkában” – hívta fel a figyelmet. Ennek érdekében csütörtökön a kormány körlevelet küld szét a közoktatási intézményeknek, és ebben egyértelműsíti az új szabályt, illetve „javaslatokat és irányvonalat ad a párbeszédhez”. Az iskolaigazgatók egy másik körlevelet is kapnak, amelyet az érintett családokhoz kell majd eljuttatniuk – jelezte a tárcavezető.
A muszlim viseletekről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Így
a közoktatási intézményekben 2004 óta tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muszlim fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is.
Az abaja és a kamiz betiltását a 2004-es szabályozás kiterjesztésének tekinti a kormány. Az intézkedést a jobboldal, a szocialisták és a kommunisták támogatják, míg a radikális baloldal és a Zöldek az Államtanácsnál kívánják megtámadni.
(MTI)