A párkányi városi múzeumban az egykor legendás Nautica Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia történetéről nyílt egyedülálló kiállítás.
A Nautica Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia története című tárlatot a párkányi Városi Muzeumban június 21-én pénteken 16 órakor Dr. Balogh Tamás,TIT Hajózástörténeti-, Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke nyitotta meg. De hogyan is kezdődött Horváth József kapitány története? A hajós 1947-ben született Párkányban, mint ahogy azt Juhász Gyula, a Városi Muzeum igazgatója köszöntő beszédében elmondta. Bár az élet viharai messze sodorták szülőföldjéről a kapitányt, hiszen 1965 nyara óta hajózik különböző beosztásban, különböző lobogók alatt, most mégis hazatért.
A párkányi kiállítás Horváth József hajóskapitány kitartó gyűjtőmunkájának köszönhetően az egykori magyar királyi Tengerészeti Akadémiának állít emléket. A tárlat gazdag kép-, dokumentum- és tárgyi anyaggal illusztrált, és Horváth József hasonló című könyve tematikáját követi, érdekfeszítő, izgalmas formában dolgozza fel azt. Bemutatja a hajdani nagy hírű intézmény alapításának körülményeit, működését, az évszázadok alatt falai közt tanuló hírességeket (pl.: az Afrika-kutató Magyar Lászlót, vagy a Titanic túlélőit mentő Carpathia gőzös magyar tisztjét, Ráth Gusztávot, stb.) és részletesen beszámol a tanítás módszereiről, eszközeiről, valamint az akadémia 1918-as megszűnéséről.
Az intézményesített polgári tengerészképzés Fiumében hosszabb időre nyúlik vissza, de a felsőoktatást jelentő Magyar Királyi Tengerészet Akadémia – a korábbi Tengerészeti Fő-tanoda akadémiai rangra emelésével – 1894-ben alakult meg. Itt már a tannyelv és az adminisztráció nyelve is magyar volt. A Nautica (ahogy olasz neve, a Regia Ungarica Accademia Nautica után röviden nevezzük) akkori épületét hamar kinőve egy nagyszerű új épületet kapott (ebben ma a fiumei egyetem egyik kara található, amelynek kapualjában azért még ott az alapítók félig lemeszelt, de olvasható emléktáblája).
Az egykori m. kir. Tengerészeti Akadémia (a Nautica) történetét bemutató tárlat szeptember 15-ig tekinthető meg. Erre való tekintettel – a kiállítási anyag balatonfüredi bemutatásakor bevezetett gyakorlatot követve – a Felvidékről származó nauticásokat önálló tabló mutatja be. A tablónak vannak Rimaszombatból származó tagjai (ketten is – pedig a gömöri város messeze esik a tengerektől), de Kassáról, Nyitráról, Somorjáról, Lőcséről elszármazó tengerésztanoncok is viasszanéznek ránk róla. Akit mégis ki szeretnék emelni, az a gyetvai Thurzó Gyula, aki az első szlovák hajóskapitány lett.
A Nauticát feldolgozó történetekben fellelhetők romániai hajósok is (ezért Horváth József hajóskapitány nagy vágya, ha kiállitása nemcsak Szlovákia városaiba jutnának el, hanem Romániába is), ami nem véletlen, hiszen – mint azt a dokumentumokból is kiderül – a Fiumei tengerészképző intézetbe a Királyi Magyarország minden szegletéből érkeztek hallgatók. Így a Felvidék legkisebb városaiból és falvaiból is voltak jelentkezők még a szabadságharc előtt. De az Akadémia tanárai között is voltak felvidékiek. Mint ahogyan azt Horváth József hajóskapitány elmesélte, az ifjak egy része nemesi családból származott, ám ezekhez az információkhoz kitartó munka eredményeképpen lehetett csak hozzájutni.
A megnyitó előtt sikerült igazi hazai exkluzivitást is bele csempészni a kiállitásba: eddig sehol nem láttot fotókat és írásokat mutatunk be. A kiállitást karöltve a TIT Hajózástörténeti-, Modellező és Hagyományőrző Egyesülete, a Zebegényi Hajózási Muzeum,és Horváth József hajóskapitány hozta el a Duna menti kisvárosba.
Mit is lehetne még hozzátenni, talán csak annyit – ahogy azt Juhász Gyula múzeumigazgató is mondta: Isten hozott itthon, kedves Horváth József hajóskapitány!
Teleki Lajos/Felvidék.ma