„Szlovákia a hulladéklerakatok tekintetében nagyhatalomnak számít, csakhogy a hulladéklerakat a hulladékkezelés legprimitívebb módja“ – állapította meg Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter.
„Összesen 61 olyan hulladéklerakóval rendelkezünk, melyek mérgező anyagokat bocsátanak ki vizeinkbe és a talajba. Ezért kijelenthetem, hogy nincs ennél rosszabb megoldás, ugyanakkor vannak nagyon jó megoldások is, mint a plazmatechnológián alapuló hulladékégetők, melyek gőzt fejlesztenek“ – fejtette ki pénteki sajtótéjékoztatóján.
„Például a vereknyei szemétlerakat szennyezi a Csallóközt. De egész Szlovákiában vannak lerakatok a lakóövezetek és termőföldek közelében, például az őrmezői Chemko környéke tele van ilyenekkel“ – sorolta a környezetvédelmi miniszter.
Az az állítás, hogy az égetők visszalépésnek tekintendők, nem felel meg a valóságnak, mert a miniszter szerint minden civilizált európai országban megtalálhatók, például Csehországban négy van belőlük és további négy építése vár befejezésre.
„Ha Szlovákiában nem létesítünk hulladékégetőket 2028-ig, akkor már nem is építünk“ – állapította meg Taraba. Az EU már folytat bírósági eljárásokat Szlovákia ellen hulladékkezelés és a lerakatok folyamatos megszüntetésének elmaradása kapcsán.
Taraba szerint maximum négy égetőre van kapacitása az országnak. Többnek nem lenne értelme, mert akkor már külföldről is kellene szállítani hulladékot.
„Ausztriában a hulladék 36 százalékát égetik el ilyen környezetkímélő módon, csak Bécsben négy hulladékégető van. Amennyiben mi nem folytatunk hulladékégetést, akkor kénytelenek leszünk több milliárd euróért a szomszédba szállítani a hulladékot, ahol ezáltal megrendeléshez és magas nyereséghez jutnak“ – magyarázta, hozzátéve, hogy
a szlovák ipar évente 10 millió tonna hulladékot termel, a háztartások pedig közel 2,5 millió tonnát.
Mint mondta, ha Szlovákia nem kezd hamarosan hulladékégető létesítéséhez, ahol környezetkímélő módon dolgozzák fel a nem újrahasznosítható hulladékot, akkor a külföldi befektetők nem fognak nálunk beruházni, mert nem tudják bizonyítani anyavállalataiknak, hogy betartják a különféle ökológiai követelményeket.
Megjegyezte azt is, hogy az iparnak tudnia kell, milyen irányba fejlődik a hulladékkezelés, hogy öt és több évre előre fejleszthesse beruházásait, s meg kell mutatnunk, hogy mihez kezdünk a lerakókra kerülő hulladékkal.
„Elképzelhetőnek tartom az égetők létesítésének állami költségvetésből történő finanszírozását, mivel az uniós alapokból erre kijelölt eszközök elnyerésére kiírt pályázati lehetőségekkel nem éltünk. Egyes projektek már a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatánál tartanak, de arra törekszünk, hogy az égetők a lehető legfejlettebb technológiával felszereltek legyenek“ – zárta Taraba.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
