Az már egyre világosabbá válik a politikai történéseket figyelemmel kísérő ember számára, hogy a demokrácia és a jog alapelvei betartásának fontosságát rendre mantrázó Európai Uniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak ezek csupán addig fontosak, amíg mindenki úgy táncol, ahogy ők fütyülnek.
Abban a pillanatban azonban, hogy ha valaki eltérő álláspontra merészel helyezkedni, nagyon hamar megtapasztalhatja, hogy a demokrácia alapelvei és jog sérthetetlensége rá már nem vonatkozik. Ennek ékes példáját szolgáltatja a Soros-hálózat Magyarországot már többször támadó szlovák elemzője, Dalibor Roháč, aki kifejtette,
nem szerencsétlenkedne az uniós szabályokkal, máshogy venné el a „bajkeverők“ szavazati jogát. Szerinte a hetes cikkely szerinti eljárás felesleges pepecselés,
inkább arra kell összpontosítani, milyen gyakorlati eszközökkel lehet Magyarországot – és a többi kelet-európai országot – megkerülve döntéseket hozni. A politika szerinte nem redukálható csak a szabályok betartására, annál sokkal összetettebb folyamat. Kifejtette, hogy az Európai Unió törvényeihez való alkalmazkodási kényszer helyett a tagállamoknak inkább élelmességre van szükségük, vagyis olyan gyakorlatokra, amelyekkel Orbán Viktor vétója ellenére is meg lehet valósítani az elképzeléseket“, különös tekintettel Ukrajna uniós csatlakozásának ügyére.
A valóságtól elrugaszkodott elképzelésnek tartja, hogy Magyarország szavazati jogának megvonása és egy Európai Bizottság ellen indított per az Orbán-kormánynak utalt támogatás miatt meg tudja állítani Orbán Viktor magyar miniszterelnököt – vagy más tagállamot – abban, hogy megakadályozza Ukrajna uniós csatlakozását. Szerinte Szlovákia, vagy akár Románia biztosan nem szavazná meg Magyarország szavazati jogának elvételét, mert nem alaptalanul attól kellene tartaniuk, hogy ők lennének a következők.
Ezért feleslegesnek tartja, hogy a tagállamok újabb tárgyalásokon győzködjék Orbán Viktort arról, szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást. Helyette Brüsszel részvételével a többi 26 tagország ezt kormányközi szerződésekben is rögzítheti, ezzel kizárva Magyarországot a folyamatból.
Nos, meglehetősen cinikus álláspont ezt, kék alapon aranyszín csillagos papírba csomagolt valósága az aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére kezdetű gyermekmondókának.
A brüsszeli elit a nemzetközi liberális média buzgó támogatásával kezeli meglehetősen sajátos módon kezeli a véleményszabadságot, a nemzeti érdekeket, a demokratikus döntéshozatal alapelveit. Ha engedelmes báb leszel, ha gondolkodás nélkül mindenre rábólintasz és az utasításainknak megfelelően kezeled a szavazógombot, akkor lehetsz korrupt, lophatod az uniós pénzeket, sárral tiporhatod országodban a demokráciát és a szabadságjogokat (lásd Lengyelországot), mi nagyvonalúan szemet hunyunk, hogyne tennénk, hiszen mindez tőlünk sem idegen. Ha viszont holmi nemzeti érdekeket merészelsz képviselni és védeni, ha eltér a véleményed a hivatalos fősodortól, attól, amit mi diktálunk neked, akkor bizony megnézheted magadat, mert folyamatosan támadásokra számíthatsz a legváltozatosabb ürügyekkel, vagy a félreállítás lesz az osztályrészed.
Vajon ez értendő a cinikusan „élelmesség“-nek nevezett gyakorlat, praktikák alatt, melyekkel a vétó ellenére is meg lehet valósítani az elképzeléseket, hatalmi pozícióból zsarolással nyomás alá helyezve, vagy egyszerűen megkerülve, semmibe véve azokat az országokat, amelyek az Európa-politikájukat szuverén módon, nemzeti érdekeiket képviselve alakítják, és kiállnak, szót emelnek a saját érdekeik mellett?
(NZS/Felvidék.ma)
