Az Egri Vármúzeum régésze elmondta: miután megtörtént a teljes körű antropológiai vizsgálat, arra készültek, hogy a közvetlen leszármazási ágon elvégeztetik a DNS-tesztet is. Sajnos a közvetlen leszármazási ág nem követhető minden esetben – Dobónál sem -, ezért az említett vizsgálat sem hozna megbízható eredményt.
Dobó Istvánnak egyetlen fia volt, Ferenc, s egy lánya, Krisztina, de nekik nem született gyerekük. Ezért Dobó István testvére, Anna ágán kutathatnának, akinek Zeleméry János volt a férje, s leszármazási águk nyomon követhető, de ez félrevinné a DNS-bizonyítási eljárást. Korábban egyébként a szakemberek úgy vélték, hogy az egri várvédő fiát, Dobó Ferencet Sárospatakon temették el, azonban végül nem sikerült fellelni a földi maradványait. Embertani, orvostani módszerekkel jól körülírható, hogy akit a templom szentélyének főhelyén megtaláltak, az Dobó István.
„Dolmányának zsebében találtunk egy lila köves arany női gyűrűt” – avat be a részletekbe a régész. „Valószínű, hogy ez a feleségéé, Sulyok Sáráé lehetett. Abban az időben szokás volt, hogy az eljegyzéskor kapott gyűrűt az özvegy az elhunyttal együtt eltemetteti.”
Fodor László kijelentette: tény, hogy a szentély a Dobó-család nyughelye. Az ékszerek is arra utalnak, hogy XVI. századi a sír. A csontok a betegségekre is utaltak, például a köszvényre, amitől a várvédő szenvedett, s a koponyáján is megtalálták a jellegzetes csontbetegségére utaló nyomot.
Dobó István Szerednyén, birtokai egyikén halt meg. Megkeseredett öregember volt, túl a börtönön, a felségsértési pereken. Feltehetően nem volt pompázatos temetése. Ezért is próbált utóbb a fia díszes síremléket emeltetni, mint a többi főúrnak annak idején. Ennek a síremléknek a fedlapja látható Egerben. Dobó István 70-72 évesen halt meg. A felesége akkor 60 év körüli lehetett. Nyilván anyagi megfontolásból és a biztonság miatt újra férjhez ment. Ez szokás volt, nemcsak Dobóéknál.
stop