Kétnyelvű egyháztörténeti reprezentatív könyv jelent meg a közelmúltban magyar–lengyel nyelven IV. Béla négy szent és boldog leányáról.
Pior Stefaniak lengyel domonkos harmadrendi egyháztörténésznek, az Árpád-házi szentek kutatójának nem első könyve került kiadásra közös szentjeinkről és magyar szentekről.
A 240 oldalas lengyel–magyar reprezentációs kiadvány IV. Béla király négy lányának életéről, sorsáról, boldoggá avatásáról, a magyar és lengyel nemzet közös szentjeinek kultuszáról ad nagyon gazdag, részletes tájékoztatást.
Szent Kinga (1234–1292), Boldog Konstancia (1238–1301), Szent Margit (1242–1270) és Boldog Jolán (1244–1304) – a két nemzet példás életű szentjeit mai is követendő erkölcsi és emberi megnyilatkozásaikkal állítja a szerző az olvasó elé. Hiszen soha nem volt nagyobb szükség az egykori női szentek példás életére, mint napjainkban. A könyv összefoglalójában olvasható:
„Alighanem egyedülálló jelenség, legalábbis Európának ezen a részén bizonyosan, hogy az egyház négy nővért szentként vagy boldogként oltárra méltónak ismerjen el. IV. Béla magyar király gyermekei közül Kinga, Konstancia, Margit és Jolán szentségükkel mélyen bevésődtek a történelem lapjaira. Azokban az időkben, amikor a nőknek nem voltak személyiségi jogaik, mert törékeny, szeretetre, és gondoskodásra való teremtményeknek tartották őket, páratlan önállóságuk is csak a szentség esetében valósulhatott meg, azoknál, akikben nem a gyengébb nemet, hanem a legmagasabb fokú belső életet élő személy erejét látták. Ne feledjük, a középkorban a lelkiség a mindennapok rendkívül fontos és valóságos része volt a korabeli társadalom működésének minden területén. Szentségükből fakadó kiváltságos helyzetük révén nemcsak a saját és környezetük üdvösségre jutásának szerteágazó munkáját végezték el, hanem a civilizáció fejlődésének fontos motorjai voltak nemcsak lelkiség, a vallás, hanem a kultúra, a művészet, a gazdaság és a háztartás területén is.
E részben olvasható a középkor két szerzetesrendjének (domonkos és ferences rend) szellemi, vallási értékekre, hitre és Isten igazságához való eljutása, tanítása.
S ha azt hinné a laikus olvasó, hogy a nők nem foglalkoztak a politikával, ez olvasható az összefoglalóban: „A legkényesebb terület, amellyel e szent asszonyok foglalkoztak, a politika volt. Különösen aktív volt e téren Kinga, aki érzelmileg és intellektuálisan is fölébe kerekedett hitvesének. Szélesebb látókörrel bírt a politika mechanizmusa iránt. S Margit, aki klauzúra mögött élt, mindig érdeklődött hazája sorsa iránt.”
A könyv a négy boldog, illetve szent életét, és boldoggá, szentté avatásuk történetét írja le, nagyon alapos kutatások alapján. A szerző, Piotr Stefaniak elkötelezett magyar szentjeink életének kutatása iránt. Nem szenvedélyből, de ismerve a mai XXI. század elhidegülését a vallási történelmi múltja iránt, a hozzáférhetetlenség „törvényeit megtörve” tárja fel példaként a középkor azon értékeit, melyek most is segítenék Istenhez, nemzethez való hűségünket.
A történész jól ismeri a magyar nyelvet, beszéli is, és a magyar hon a második otthona közös múltunk ismerete által. Ezt megtapasztaltunk azon a zarándokhajón, melyen együtt voltunk Esztergomból Budapestre tartva Szent Kinga és Szent Hedvig ünnepén. A hajón is lenyűgözött előadásával.
A könyv igen gazdag fotóillusztrációban, saját illetve kölcsönzött dokumentumok által európai magángyűjteményekből, múzeumokból, templomokból, székesegyházakból.
A kiadvány megjelenését a „Wieliczka” Sóbánya és Ószandec Nagyközség Önkormányzata támogatta. Fordította: Aranka Malkiewicz és Rostetter Szilveszter. A könyv kiadója: Szent Gellért Kiadó és Nyomda. Megvásárolható a Szeretet Könyvesboltban.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)