Az uniós országok állam-, illetve kormányfői pénteken Brüsszelben folytatták az előző nap megkezdett tanácskozásukat. Szlovákiát Robert Fico, Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnökök képviselték.
Fico és Orbán Brüsszelben az EU-csúcs előtt a V4-eknek a brüsszeli magyar állandó képviseleten is találkoztak.
Az EU-csúcson csütörtök este gazdaságpolitikai kérdésekről, illetve az Európa és az Egyesült Államok között a lehallgatási botrány miatt kialakult bizalmi válságról esett szó. Péntek délelőtt a vilniusi csúcs előkészítése, illetve a menekültkérdés került napirendre.
Történelmi lehetőségnek nevezte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a november végi, vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozót. Mindketten az Ukrajnával ott megkötendő szabadkereskedelmi és társulási megállapodás fontosságát hangsúlyozták. A portugál bizottsági elnök szerint elérhető közelségbe került a politikai és gazdasági társulás Ukrajna és az EU között. Ugyanakkor mindkét politikus leszögezte, hogy Ukrajnának addig még megoldást kell találnia a szelektív, politikai célú igazságszolgáltatás megszüntetésére és Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő ügyére. „Az ukrán vezetés tudja, mit kell tennie” – szögezte le Van Rompuy.
Súlyosan megrendült a bizalom az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett, tömeges, titkos adatgyűjtés miatt, és annak helyreállításához nem elegendőek a szavak, tettekre, radikális változásra van szükség – szögezte le Angela Merkel német kancellár. Az arra vonatkozó kérdéseket, hogy pontosan melyik telefonján milyen beszélgetéseket hallgathatott le vagy figyelhetett meg az NSA, Angela Merkel annyit felelt, hogy mindig igyekezett szétválasztani a pártja nevében és a kormányfőként folytatott kommunikációt, ezért két telefonja is van, mert mindig is kerülni akarta a látszatát is annak, hogy a pártkommunikációt közpénzből finanszírozná. A kancellári mobil titkosítva van – közölte, valamint azt is tudatta: nincs konkrét bizonyíték a lehallgatásra, mindössze erre utaló nyomok vannak, és az, hogy a másik fél, az Egyesült Államok nem cáfolja az állításokat.
A kancellár beszámolt arról, hogy sikerült közös álláspontra jutnia a francia államfővel a kérdésben, tájékoztatták a többi vezetőt a lehetséges lehallgatásokról, és kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy ez milyen következményekkel lehet az uniós polgárokra nézve.
„Az Európai Unió és az Egyesült Államok partnerek, de ennek a partnerségnek kölcsönös bizalmon és tiszteleten kell nyugodnia” – jelentette ki Merkel, majd aláhúzta: a hírszerzés szükséges a biztonság szavatolásához, de ha egyszer a bizalmatlanság magvát elvetetették, az nem segíti az együttműködést, sőt, éppen ellenkezőleg. A Barack Obamával szerdán folytatott telefonhívás tartalmát firtató kérdést a kancellár azzal hárította el, hogy a beszélgetés bizalmas volt, az ilyenekről eddig sem nyilatkozott, s ezután sem fog. Angela Merkel az Európai Uniót, Németországot és az Egyesült Államokat igazi szövetségeseknek nevezte, ugyanakkor radikális változást sürgetett. „Szövetségesek, szoros szövetségesek között, úgy értem, katonáink együtt estek el a közösen megvívott harcokban, az ember tudni akarja, hogy nem kell ilyen megfigyelés miatt aggódnia” – hangoztatta a német kancellár. Valamin változtatni kell, az amerikai-német-európai barátság nem lehet egyirányú utca – tette hozzá Angela Merkel. A német kancellár arra a kérdésre is válaszolt, hogy változtatott-e a megfigyelés miatt telefonálási és kommunikációs szokásain: nem, aki velem beszél, az mind ugyanazt fogja hallani – közölte Merkel.
Lesz EU-ukrán megállapodás – Dalia Grybauskaite litván államfő szerint az EU és Ukrajna aláírja majd a november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón az átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is tartalmazó társulási megállapodást.
„Megállapodásra számítunk a keleti partnerség ügyében” – mondta újságíróknak az EU soros elnökségét ellátó Litvánia elnöke. Szerinte „Ukrajna kész arra, hogy döntsön a szükséges törvényi változtatásokról”. Az EU-országok – miközben elismerik az Ukrajna által elért jelentős haladást – azt várják Kijevtől, hogy a jogállamiság terén még további lépéseket tegyen, így hagyjon fel a „szelektív igazságszolgáltatással”.
A brüsszeli elvárások közül a konkrétumok szintjén leginkább reflektorfénybe került kérdés Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök ügye. Uniós körökben arra számítanak, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök olyan törvényt fog aláírni, amely lehetővé teszi a hatalommal való visszaélés miatt hét évre ítélt Timosenko számára, hogy Németországba távozzon gyógykezelésre.
Dalia Grybauskaite nem fejtette ki az újságíróknak, hogy pontosan milyen jogi formulára számít a Timosenko-ügy rendezésénél. Az eddigi viták során elvi lehetőségként felmerült a részleges elnöki kegyelem, illetve a büntetés végrehajtásának felfüggesztése. Megoldatlan dilemma azonban egyelőre az, hogy Timosenko részesül-e átfogó rehabilitációban – és egyben visszakapja-e politikai jogait is -, vagy pedig csak úgy mentesülhet a további börtönbüntetés alól, hogy nem vehet részt többé az ukrán politikai életben.
mti, Felvidék.ma
