A hegyekbe áramló pénz, a külföldre távozó orvosok és az elszigeteltség narratívája – megjelent a MAGYAR7 46. száma.
Soha ne legyen kétségünk afelől, hogy a hatalom ügyeinkben kreatív tud lenni, és nem a mi előnyünkre. Azt azonban ki gondolta volna, hogy újratöltik a nyelvtörvényt, hiszen a józanság azt feltételezné, hogy 2024-ben, még ebben az abszurd világban sem itt tartunk már. Pedig igen, írja Régi idők mozija című vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő. Valójában az a fontos, hogy erről mit gondol Robert Fico. „Kockára teszi-e a több mint jónak mondható szlovák–magyar államközi kapcsolatot, beáldozza-e a szövetségesi viszonyt, a jogcsorbítás fölött ugyanis a magyar kormány nem tud, és nem is akar átnézni.”
A témát folytatva Kocur László részletesen leírja ennek a szégyenletes normának a történetét. Furcsa, hogy a jogállamiságért kardoskodó Európai Unióban érvényben lehet egy ilyen jogcsorbító nyelvtörvény. A cikkből megtudhatják, hogyan pattintotta le a felvidéki magyar nemzetközi közösség problémáit a nemzetközi politika… Címe: Gúzsba kötött nyelvvel
S ha már a nemzetközi vizekre eveztünk, lássuk milyen hullámokat kavar az elégedetlenség. Haják Szabó Mária szerint Donald Trump elsöprő sikere mögött az lehet, hogy a választók fellázadtak az uralkodó, ideológiai megközelítésekkel operáló elitek ellen. S ez várható Németországban is, ahol szétesett a jelzőlámpa koalíció.
Nekünk, magyaroknak történelmi lehetőség Trump győzelme. Az előzetes várakozásokhoz képest fölényes győzelmet aratott Donald Trump. Milyen okok állnak a háttérben? Mit ígért Trump a győzelmi beszédében, meg tudja-e tartani ígéretét és lezárja az ukrajnai háborút, illetve milyen szerepe lehet az Orbán Viktor és az újraválasztott elnök közötti személyes jó kapcsolatnak a magyar–amerikai viszony alakulása szempontjából? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük, aki Washingtonból követte az amerikai elnökválasztás eseményeit és hetek óta elemzéseivel, helyzet-értékeléseivel tájékoztatja a Ma7 olvasóit.
Az ezredforduló után a szlovák gazdaság egyértelműen az autógyártásra fókuszálva lépett a gyorsan felívelő növekedési pályára, s állítjuk, még akkor is jó döntésnek bizonyult, ha ezt az iparágat is elérték a recesszió hullámai. A legnagyobb hazai és egyik legnagyobb globális szereplő, a német Volkswagen nyomban a rendszerváltozás után letelepedett Csehszlovákiában, illetve Pozsonyban, s az elmúlt évtizedekben az ország egyik legnagyobb munkáltatója lett. A cég körül az utóbbi hónapokban tapasztalható bizonytalanság szinte biztosan hatással lesz a szlovákiai gyárakra is, de nem feltétlenül negatív értelemben. Rajkovics Péter: A VW és a szlovák munkavállalók
Lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly szerint „ha valakinek volt még fikarcnyi kétsége, hogy Magyarország el van szigetelve az őt körülvevő világtól, a múlt héten végleg meggyőződhetett róla, hogy Orbán Viktor a világ legmagányosabb politikusa. Annyira el van szigetelve Európa többségétől, hogy senki sem figyel arra Európában, mit mond, vagy mit tervez Orbán Viktor”, írja a Budapesten, az elszigeteltség csúcsán című cikkében.
A pénz a hegyekbe és a nagyokhoz vándorol. Magasság és nagyság, a két fontos rendezési elv a pénzek elosztásánál. A MAGYAR7 rendelkezésére áll az a lista, amelyből kiolvasható, hogy évente milyen összegekkel járulnak hozzá a dél-szlovákiai, magyarok is lakta városok, illetve az egyes dél-szlovákiai járások ahhoz, hogy a magasabban fekvő települések élete jobb és könnyebb legyen. Emiatt indított petíciót a Magyar Szövetség. A kérdést Somogy Szilárd járt körbe.
A nyár igazi különlegessége volt a kiscsőszi Minden Magyarok Tánctábora. A Kárpát-medencéből, valamint a diaszpórából is meghívtak vendégeket, hogy együtt éljék át a magyar kultúra, az ének és a tánc szeretetét. A legmesszebbről, a kanadai Vancouverből érkezett Molnár József és felesége Sieglinde, leányuk és vejük, Izabella és Bodó András Tihamér. A kinti életükről és a kiscsőszi napjaikról osztották meg gondolataikat velünk. Csermák Zoltán: A Csendes-óceántól a zsivajgó Kiscsőszig (I.)
Megkockáztatom: egyszer végre hagyni kéne, hogy aki felmondott, távozhasson. Akkor talán sokan közülük elmennének nyugdíjba, vagy elvonulnának a magán praxisukba, ahol nekik is gazdálkodniuk kellene, mert az adósságaikat nem fizetné ki a közkassza. Az orvosok legújabb tiltakozása kapcsán írta N. Gyurkovits Róza Újrajátszás orvoséknál című jegyzetét.
Etelközi utazás a címe a Leporolt históriák legújabb fejezetének. Lacza Tihamér cikkéből megtudhatják, hogy az ismert nevek mellett mások is keresték a magyar őshazát.
Egy képeslap nyomában. Egy megható történet, amely egyben a 20. századi magyar történelem lenyomata. Babucs Zoltán írását a Múltunk rovatban találják. Amikor az első bécsi döntés eredményeként 1938. november 5-e és 10-e között a Magyar Királyi Honvédség kijelölt seregtestei bevonultak a visszatért Felvidékre, a történelmi eseményről fényképek sokasága készült és képeslapok jelentek meg. Közülük az egyik legismertebb a párkányi bevonulás azon pillanatát örökítette meg, amikor honvédei élén egy fiatal tiszt áthalad a diadalkapu alatt.
Szomorú képet fest néhány gömöri település életminőségéről a napokban közzétett lista, amely a szlovákiai településeket rangsorolja. Az általunk megkérdezett gömöriek nem vélekednek ennyire negatívan, azt azonban elismerik, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a kormány tervezett megszorításai miatt az amúgy sem rózsás helyzet tovább romlik majd. Virsinszky Tamás: Életminőség-romlás – Gömörben.
Adományokat gyűjtenek Dunaszerdahelyen. Iroda- és tanszereket kér a testvérváros, Beregszász. Lacza Gergely írásából azt is megtudhatják, hogyan segíthetik személyesen is a testvérváros iskoláit.
A magyar nyelv szolgálatában.
Ez a jelmondata az idei, immár 55. Kazinczy Napoknak, írja Fábián Gergely. „Mindig voltak olyanok, akik önzetlenül vállalták és tették, amit kell, a „jót s jól”, ahogy Kazinczy írta. Ebben áll a megmaradásunk nagy titka. Bízom benne, hogy az utánunk jövők ugyanígy gondolkodnak majd és jól sáfárkodnak az örökséggel, amit rájuk hagyunk, hogy elmondhassuk, a kassai Kazinczy Napok mindig megmarad annak, ami volt: az anyanyelv őre, éltetője és élő lelkiismerete” – mondta Duncsák Mária.
Annak a polgári eszménynek a jegyében élt és alkotott, amely a tudás növelését, a műveltség rendíthetetlen gyarapítását, a morált és a tisztességet, a bátor véleményalkotást, az elnyomó rendszerekkel szembeni kiállást, az önzetlenség és a lemondás művészetének elsajátítását magába foglaló hazaszeretetet jelentette – mondta Venyercsan Pál, a pozsonyi Liszt Intézet igazgatója Márai Sándorról. A Márai Nap Pozsonyban című rendezvényről Dunajszky Éva számol be.
Az andódi születésű, Érsekújváron élt Vágvölgyi Szilárd fáradhatatlanul kutatta a szintén andódi származású Czuczor Gergely életét. A 19. századi költő, nyelvész, író munkássága annyira magával ragadta, hogy két könyvet is írt róla, valamint megalapította az andódi múzeumot, ahol egy egész terem őrzi a bencés szerzetes emlékét. Bokor Klára: Czuczor Gergely elhivatott kutatója
„A zászlónkra is az van írva, hogy ’Tengernyi könnynél többet ér egy cseppnyi tett’.
Ezt a cseppnyi tettet próbáljuk minden év minden napján megvalósítani erőnk, tehetségünk és lehetőségünk szerint” – mondta el egy korábbi interjúban Z. Urbán Aladár. A Palóc Társaság újabb fontos mérföldkőhöz érkezett: 2024-ben működésének 35. évébe lépett. Erről ír Kaszmán Zoltán.
Istenadta tehetség a Komáromban élő ifj. Bertók Tibor szólista hegedűművész, aki már pozsonyi zeneművészeti főiskolai hallgatóként is nemzetközi és országos tehetségkutató versenyeken bizonyított. Legutóbb a selyések találkozóján hallhatta a hazai közönség. Ott beszélgetett vele Nagy-Miskó Ildikó is, írásának címe: Nívós zenével csillapítja a lélek éhségét.
„Érkezésemkor remek hangulat fogadott a Motolla alkotóházban. A gyöngyfűzőktől megtudom, első alkalommal egysoros gyöngykalárist, most pedig vízfolyásos mintával készült karkötőt készítenek, megismerkednek a szalmagyönggyel és a mágneszárral is”, írja Agócs Szvorák Emese.
A Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyvirágom című írásból megtudhatják, hogy elkezdődtek a „Szakkör” újabb foglalkozásai.
Akinek van Krajnyák Iški Lívia tervezte üvegékszere, biztos megbecsüli, mert tudja, hogy hasonlóra már nem tehet szert. Az alkotó ugyanis a továbbiakban nem ékszereket, hanem tortákat gyárt majd, írja Molnár Gabriella az Édeni desszertek című cikkében.
Több mint másfélmillió tojást semmisítettek meg a madárinfluenza miatt a szlovák piac legnagyobb tojásellátó vállalatánál, az udvardi Novogalnál. A hír azonnal riadóztatta a vásárlókat, felmerült a kérdés: lesz-e elegendő tojás karácsonyra. Ennek járt utána Szomolai Andrea.
Idén a Csemadok által Fábry Zoltán-díjjal elismert Dudás Károly délvidéki író küldte el a Felvidékre anyanyelvvel kapcsolatos írását. A Csemadok kéri az alapszervezeteket, az alap- és középiskolákat, hogy november 13-a és december 16-a között, az Anyanyelvi Napokon olvassák fel Dudás Károly sorait.
Németh Nikolasz folytatja önismereti sorozatát, majd az Íz-lelőben Szarka Zsófi mesél a ludaskásáról. Megosztó étel, nem mindenki szereti, de Zsófi receptjét érdemes kipróbálni.
A Telecskától le a Dunáig Nyugat-Bácskában. Ez a címe a Hazajáró legújabb kiadásának, majd elolvashatják Vas Gyula hogyan vélekedik a SsangYong Torres EVX autóról, a megfizethető elektromobilról.
Az utazási irodáknak évről évre színesebb a kínálata. Az utóbbi időben megtalálták a futballszurkolókat is, akik nem tengerpartra, hegyvidékre vágynak, hanem labdarúgó-mérkőzésekre járnak. Mátis Rudolf: Virágkorát éli a futballturizmus.
A Nemzetek Ligája fordulóiról és a magyar esélyekről írt Rajkovics György.
A MAGYAR7 46. számának hátlapján Erdélyi János nagykaposi emlékei láthatók. A közéleti hetilapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk / HE, Felvidék.ma)
