Gyakran részeg még a nyilvánosság előtt is, trágársága nemzetközi hírhedettséget szerzett neki, képtelen összeesküvés elméleteitől még sok szlovák politikus is csak a fejét fogja. Ján Slota, Szlovákia ügyeletes nacionalista botrányhőse ennek ellenére nagyon is tudatos politikus.
Ki hát Ján Slota, akit egyelőre semmilyen botrány nem tudott eltüntetni a szlovák közélet élvonalából? Még az sem, amikor kiderült: fiatalkorában börtönben is ült, mégpedig tiltott határátlépésért. Korábban ugyanis Ausztriába szökött három barátjával, és ott valószínűleg autókat törtek fel, majd amikor forró lett a talaj a lábuk alatt, vissza akartak szökni az akkori Csehszlovákiába, de ekkor elkapták őket.
Slota Szlováia megalakulása után nacionalista retorikájával tűnt fel, ami elég is volt neki szülővárosa polgármesteri székének megszerzéséhez. Azt még ellenfelei is elismerik, hogy saját városáért gyakran eredményesen lobbizott a politikus: Zsolna ma a fejlett szlovák városok közé tartozik, az idetelepült KIA autógyár az egyik legnagyobb külföldi beruházás az országban, Slota kilobbizta az autópályát is szűkebb hazájának, ezen kívül különböző pályázati pénzekből is bőven jutott – melyek egy része aztán a rossz nyelvek szerint a pártvezér saját cégein is keresztülcsorgott.
„Taktikai” lovasbohócozás?
A sorozatos botrányok azért egyre több embert fordítanak el tőle az utóbbi időben. A legsúlyosabb ügy édesapja februári eltűnése volt. Az idősebb Slota korábban arról beszélt, egyszer kitálal a sajtónak fia viselt dolgairól – majd nem sokkal később nyoma veszett. Közben az ügyben nyomozó újságírók kiderítették, hogy Milan Slota a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt. Az idős férfi holttestét április végén Poprádon, a Csorba tónál találták meg.
A halál oka a szakértők szerint szívroham volt, ennek ellenére az idős férfi ruhája zsebében egy búcsúlevelet is találtak. A lényeg: az ügyben sok találgatás indult, hogy a 76 éves Milan Slota nem természetes halált halt. Ján Slota bő egy héttel később nevezte „lovas bohócnak” István királyt – ezt akkor többen is úgy értelmezték, hogy a politikus csak „elterelő hadműveletet” végzett az újabb botránnyal.
Népszerűsége ettől függetlenül mára visszaesett, bár még mindig az élmezőnyben található. Ennek valószínűleg egyetlen oka van: otromba, agresszív, nacionalista kijelentéseivel olyan politikust testesít meg, amelyre szinte minden demokratikus rendszerben van igény – különösen a mi régiónkban. „Slota tipikus támogatói nálunk is a rendszerváltás vesztesei közül kerülnek ki. Az alacsony iskolázottságú, képzetlen rétegek, akik gyakran nehezen találnak maguknak munkát, frusztráltak, és egy erőskezű vezetőre vágynának, aki ráadásul könnyen érthető válaszokat kínál: a ti bajaitokat a magyarok, csehek, cigányok okozzák” – mondta lapunknak Öllős László.
A szlovákiai magyar politológus szerint Slota – azon túl, hogy van, amikor tényleg a spontán indulat vezérli, és az is rendszeresen előfordul, hogy részeg – sokszor tudatosan alpári, és gyűlöletkeltő, miközben határozottan pragmatikus is tud lenni, ha érdekei úgy kívánják. Korábban például egy kanál vízben meg tudta volna fojtani pártbeli ellenfelét, az SNS alelnökét, Anna Belousovovát, aki egyébként bízvást megkaphatná a „második legbunkóbb szlovák politikus” díját.
A nagy összeveszésből (Slota csak tehénnek, libának, és egyéb háziállatoknak titulálta a politikusnőt, Belousovova pedig azt mondta, Slota bárkit az asztal alá inna Szlovákiában) pártszakadás lett, emiatt aztán a nacionalisták ki is estek a parlamentből 2002-ben – a helyüket a kommunisták foglalták el négy évre. A bukta után viszont Slota és Belousovova is rájött, hogy a parlamentben mégiscsak könnyebb az élet, így 2006-ra egyesítették erőiket – be is jutottak újra.
Most akkor milyen is Csáky Pál?
Ján Slota akkor is hajlandó volt egy pillanat alatt elfelednie az összes „sérelmét”, amikor a Magyar Koalíció Pártja végül – az ellenzék vezére, Mikulás Dzurinda bojkottfelhívása ellenére – megszavazta a szlovák parlamentben a Lisszaboni Szerződés ratifikációját. Slota előtte nem sokkal nevezte egyszerűen „tehénszarnak” Csáky Pál MKP elnököt, a ratifikáció után azonban kiállt a nyilvánosság elé, és közölte: Csáky valójában „tökös gyerek”, és hajlandó bármikor kezet fogni vele.
Más kérdés, hogy az SNS vezette oktatási minisztériumot még ez a nagy felbuzdulás sem akadályozta abban, hogy pár hét múlva – az előzetes háttéralkuk létére rácáfolva – olyan tanügyi reformtervezetet terjesszen be, ami csökkenti a magyar nyelvű órák számát.
Kósa András, Hírszerző
