A Lévai járás településeinek népi motívumait szedi csokorba a lévai székhelyű Regionális Művelődési Központ által kiadott kifestő. A négyszáz példányban kiadott értékőrző kiadványban 89 település motívumvilága jelenik meg.
A kifestő összeállítója David Hudec, a Regionális Művelődési Központ munkatársa és Vincze László, a Nyitra Levéltár lévai fiókjának szakembere volt. A kifestő keresztelőjére január közepén kerül sor a művelődési központ épületében. Az eseményen Duba Gizella, a garamszentgyörgyi Duba-tájház tulajdonosa szeredpálinkával keresztelte meg a kifestőt. Az esten a Százdi Citerazenekar működött közre.
A Szádi Citerazenekar (Fotó: Vincze László)
Mint David Hudec kifejtette: igyekeztek az egyes települések hímzéseiből, textildíszítéseiből, illetve az épített örökség motívumaiból meríteni. Hímzésrészletek mellett fafaragások, falvédők, szőttesek díszítőelemei köszönnek vissza a kifestő egyes lapjairól.
A kifestő betűrendes sorrendben mutatja be az ország legnagyobb területű járásának falvait. Az egyes településekhez kötődő minták mellett rövid ismertető is olvasható. A kötött terjedelem miatt csupán szlovák nyelvű szöveg került a kifestőbe, azonban a magyarok által lakott települések megnevezése magyarul is olvasható. A kísérőszöveg mellett feltüntetik azt is, hol találták a közölt motívumot.
„A járás összes települése megtalálható a kiadványban, emellett a ma már nem létező Mohi és Léva városához csatolt települések is bekerültek a kifestőbe”
– magyarázta a Felvidék.má-nak David Hudec. Hozzátette, még a koronavírus-járvány idején fogalmazódott meg a kezdeményezés egyfajta antistressz hatású kifestő formájában. Ekkor kezdődött a motívumok felkutatása. Mindez nem volt egyszerű.
Könybemutató a Regionális Művelődési Központ kiállítótermében
Mint elmondta: egyes községekben nagyon nehéz volt valami egyedit találni. Például azon falvakból, ahonnan a lakosság zömét kitelepítették, igen körülményes volt valami, az adott helyhez jellemzőre lelni. Ugyancsak gondot jelentett a református falvakban a kutatás, hiszen itt eleve kevés jelképet, díszítést használtak.
Igyekeztünk minden községből közölni eredeti motívumot, vagy motívumelemet – hangsúlyozta Hudec. A kutatás több mint egy esztendőn át tartott.
„Számos kincs, helyi érték került a kiadványba”
– ezt már Vincze László tette hozzá. Példaként említette a kisóvári motívumot. Ebben az esetben egy református esküvői kép volt a forrás. „A fotográfián jól látható a menyasszony kezében lévő jegykendő. A rajta lévő hímzés került be a Kisóvár részhez” – magyarázta a levéltáros.
(Fotó: Lévai Regionális Művelődési Központ, Faecook)
Több település esetében az épített örökséghez nyúltak. Az épületek díszítőelemeit vették alapul.
A kifestő egyfajta mintatár, mely a Lévai járás gazdag népi motívumvilágát öleli fel
– fogalmazta meg Vincze a kiadvány hozadékaként. Jelezte: a járás néprajza igen gazdag és összetett, ez a sokrétegű népi kultúra tükröződik a kifestő lapjain is.
(Fotó: Lévai Regionális Művelődési Központ, Faecook)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
