Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága 2025. október 20–24. között Szlovákiába látogatott, hogy értékelje a kisebbségvédelem terén elért előrehaladást.
A Szlovák Köztársaság Kormányának Kisebbségi Tanácsában a magyar nemzetiséget képviselő tagok közül ketten, Kállay András és Nagy Dávid hivatalos megbeszélésen vettek részt a bizottsággal.
A háromórás találkozón a magyar képviselők mellett jelen voltak a bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, vietnami és zsidó kisebbségek delegáltjai is.
Kállay András és Nagy Dávid több súlyos problémára hívta fel a bizottság figyelmét:
- Parlamenti képviselet hiánya: Súlyos demokratikus deficit áll fenn, mivel a kisebbségek számára semmilyen szinten nincs biztosítva az intézményes parlamenti képviselet. A jelenlegi választási rendszer nem kedvez a regionálisan erős, de országosan kisebb támogatottságú pártoknak, így a magyar közösség ismét parlamenti képviselet nélkül maradt; a többi, kis létszámú kisebbségre pedig egyáltalán nem is gondol.
- Kisebbségi jogállási törvény: A törvény elfogadása továbbra is várat magára, noha a jogalkotási szándék már elkészült. A kormány elé legkorábban 2026 végén kerülhet a tervezet.
- Oktatás: A magyar közösség számára az oktatás nem csupán az iskolát jelenti, hanem a közösségi lét egyik alapvető pillére. A képviselők kiemelték, hogy amennyiben intézményi összevonásra kerül sor, azt csak magyar iskolák között tartják elfogadhatónak, mivel az oktatás nyelvi és kulturális identitásmegőrző szerepe kiemelkedő.
- Gyűlöletbeszéd és fizikai támadások: A gyűlöletbeszéd továbbra is jelen van a közéletben, különösen sporteseményeken, például erőszakra buzdító szurkolói rigmusok formájában. Ennek konkrét következménye is volt: 2025 márciusában Pozsony belvárosában egy magyarul beszélő fiatal férfit késes támadás ért, amelyet a rendőrség szélsőséges indítékú bűncselekményként vizsgál.
- Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor): A magyar képviselők jelezték, hogy az alap régóta fennálló problémái mellett az új igazgató megválasztása nem transzparens módon történt. A pályázati eljárás zárt ajtók mögött zajlott, a bizottság összetétele aránytalan volt, és a nyilvánosság sem kapott megfelelő tájékoztatást.
- Kisebbségi média: A közmédia kisebbségi tartalmainak fejlesztése elengedhetetlen a magyar közösség tájékoztatása és kulturális jelenlétének biztosítása érdekében.
A találkozó része annak az országértékelési folyamatnak, amelynek eredményeként 2026-ban elkészül a Szlovákiára vonatkozó hatodik hivatalos vélemény, amely ajánlásokat fogalmaz meg a kisebbségvédelem további fejlesztésére.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma


