Az impozáns keszthelyi Festetics-kastély szomszédságában találjuk a Vadászati Múzeumot, Európa egyik legrangosabb vadászati állandó kiállítását. A Föld állatvilágának bemutatása mellett a jeles magyar vadászok előtt is tiszteleg, így méltóképpen őrzi a lévai születésű Kittenberger Kálmán emlékét is.
A keszthelyi kastélypark mögött található a Festetics család korabeli főúri vadászatait felelevenítő, Földünk vadvilágát bemutató kiállítás. A vadászati kiállítás egész évben látogatható, gyermekek számára is izgalmas, ideális program lehet családoknak is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Bemutatja a látogatóknak az egyes kontinensekre jellemző állatvilágot, ismerteti a legelterjedtebb állatfajokat, ahogyan az egyedi kisebb létszámú fajokat is felvonultatja. A preparált állatok mellett az élőhelyeik környezete is megelevenedik. Csontvázak, trófeák, vadászati tematikájú műtárgyak szintúgy a kiállítási anyag részei.
Mindezek mellett tisztelegnek a jeles magyar vadászok emléke előtt.
Az egyes emlékszobák az adott vadász relikviáit, portréit, és hozzájuk kötődő egyéb tárgyakat mutatja be. Nem feledkeztek meg a nagy Afrika-kutató vadászról, Kittenberger Kálmánról sem.
A keszthelyi intézmény emlékszobájában fotók, portrék, levelek elevenítik fel a nagy vadász életét. A vitrinekben emléktárgyak, az általa írt kiadványok egy-egy példánya kapott helyet.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Kittenberger Kálmán lévai iparos család sarjaként látta meg a napvilágot 1881. október 10-én. Középfokú tanulmányait Léván végezte. Már szülővárosában kialakult a természet iránti vonzódása Kriek Jenő természettanárának köszönhetően. Tőle tanulta meg a preparálás fortélyait.
Kittenberger Kálmán hat alkalommal összesen 16 évet töltött Afrikában, s több mint 60 ezer példányból álló anyaggal gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Első expedíciójára 1903-ban került sor.
Az évek során megvalósult gyűjtései mintegy 300 új állatfajt tartalmaztak, közülük csaknem negyvenet róla neveztek el.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Afrikai éveiről fordulatokban bővelkedő, olvasmányos könyveiben emlékezett meg. Írásaiban a vadászati szakszempontok mellett különös figyelmet szentelt a természeti közeg, az afrikai népek életmódja, szokásai és társadalma részletes ismertetésének is. Kittenberger Kálmán 1958. január 4-én nagymarosi otthonában hunyt el.
A nagy Afrika-kutató élete során többször visszatért szülővárosába. Többek között preparált tárgyakkal gazdagította a lévai múzeumot, emellett előadásokat is tartott Léván.
Életéről további részletek az alábbi cikkeinkben olvashatóak ITT és ITT.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Szülővárosában hűen őrzik emlékét. A helyi cserkészcsapat felvette a nevét, s immár több mint három évtizede működik a városban. 2001-ben utcát neveztek el róla, a felújított zsinagóga a róla elnevezett utcában található. Kétnyelvű emléktábla is őrzi emlékét, melyet 2010 áprilisában a lévai erdészeti üzem épületének falán lepleztek le.
2021 októberében leplezték le a már említett utcán Túri Török Tibor szobrászművész Kittenberger Kálmánt ábrázoló szabadtéri mellszobrát. A Barsi Múzeum több emléktárgyat őriz az Afrika-kutatótól, így a hónap műtárgya is volt már Kittenberger-relikvia.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
