Június első napján rovástáblát avattak Nádszegen. A rendezvényt a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás Mátyusföldi szervezete közösen szervezte a Csenkey Barantásokkal és a település önkormányzatával.
Az avatás előtt Juhos Ferenc polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. „A mi megmaradásunkról szól ez a nap” – hangzott el beszédében, és hozzátette – „Nem szabad, hogy politikai hátteret kapjon a rendezvény. Csak úgy tudunk megmaradni szülőföldünkön, hogy magyarul beszélünk, imádkozunk és a gyermekeinknek is átadjuk.”
A beszédet követően a Kis Nádos-, majd a Nádos Néptánccsoport mutatkozott be a közönség előtt. A zenei aláfestést a dunaszerdahelyi Pántlika együttes szolgáltatta.
Salgó Gabriella a rovásírásról tartott érdekes előadást. A bevezetőjében hangsúlyozta: „Tanítsuk meg a magyar gyermekeket magyarul írni”. Majd röviden bemutatta a rovásírást. Az ősi írás évezredek hagyatéka, amit hívtak már scytha betűnek, székely bötűnek és csak 1902-ben kapta a rovás nevet. A rovást mindenki ismerte, a szülő gyermekének adta át a tudást, nem hiába nevezték népírásnak. Számos felvidéki emlék őrzi az ősi írásunkat, mint például a Léva várának fala, a felsőszeli templom homlokzata, de komáromi és a késmárki múzeumokban is fellelhető tárgyak, használati eszközök, amiken rovásírás olvasható.
Az iskolai szakkörökön játékosan sajátítható el a rovás, amit a harmadik évfolyamtól ajánlanak. A modern eszközöket, mint az interaktív táblákat, is kihasználják. A szórakoztató tanuláson kívül magyaros és lassan feledésbe merülő szavakkal találkoznak a gyerekek.
Az előadást követően a jelenlévők csézákon ünnepi menetben és zenei kísérettel vonultak ki a rovástáblához. Az avatás helyszínén Molnár Attila a Csenkey Barantások vezetője beszámolt arról, hogy ez a huszadik táblaavatásuk, de reméli, hogy ennél sokkal több lesz itt a Felvidéken. Elmagyarázta, hogy az ostor nem csak nyájterelgetésre szolgált régen. Templom felszentelésekor, ha még nem volt harangja, akkor a pásztorok ostorcsattogtatással szentelték fel Isten házát. Így történt ez Nádszegen is, miután Csóka Zsófia elszavalta Sziránszki József versét a Rovásírásról, leleplezték a rovástáblát és három barantás hét ostorcsapással felszentelte. Az egybegyűltek előbb a magyar Himnusz, majd a Székely Himnusz és a Palóc Himnuszt is elénekelték.
A csézákon Kossuth nótákat énekelve mentek vissza a faluközpontba, ahol a néptáncosok újabb bemutatóval, majd táncházzal szórakoztatták a közönséget.
A rendezvény házigazdája, Juhos Norbert a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás Mátyusföldi szervezetének elnöke örömmel nyugtázta a rendezvényt. „Több mint százan voltunk, ami minden várakozást felülmúlt” – magyarázta az elnök. A fél éve alapított szervezet számára ez volt az első önálló, nagyobb rendezvényük és sikeresen helytálltak. A szervezőtől megtudtuk, hogy a rovástáblát tartó muskátlis „Isten hozott!” és „Isten veled!” feliratú fából készült tartókat már korábban állította a község, de az idő megviselte. Idén egy helyi asztalos vállalkozó felújította, majd kicsinosították és erre helyezték el a rovástáblát.
Remélhetőleg nagyon sokáig fog ott állni és hirdeti azt, hogy Nádszeg magyar falu.
Képgalériánkat ITT tekintheti meg >>>
Ando Krisztina, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”41009,36837,35630,34697″}