Szoros kapcsolat fűzte őket egymáshoz, Sopronban egy társulatban is szerepeltek, ennek ellenére sohasem álltak együtt színpadon. Ketten szöktették meg Vidnyánszky menyasszonyát egy lagziból, évekkel később pedig – sorsfordító időkben – a komáromi hídon találkoztak. Tóth Tiborral, a Komáromi Jókai Színház igazgatójával emlékeztünk a 2007-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Kaszás Attilára. A Jászai Mari-díjas színművész március 16-án lett volna 55 éves.
Szívén viselte a szlovákiai magyar színházkultúra és a színészek sorsát
„A 2002/2003-as színházi évadban gyakorlatilag egy társulatban szerepeltünk Sopronban, ennek ellenére egy-két ad hoc jellegű gálaműsortól eltekintve színészi partnerként sosem voltam Kaszás Attilával egy színpadon. Ugyanakkor szoros kapcsolat fűzött minket egymáshoz, ami abból is adódott, hogy erősen kötődött a Felvidékhez, és szívén viselte a szlovákiai magyar színházkultúra és a színészek sorsát” – emlékezett Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója.
Halála az egész magyar színésztársadalom nagy vesztesége
„A legkedvesebb történetem Kaszás Attilával kapcsolatban, amikor a Vidnyánszky Attila lagzijában ketten loptuk el a menyasszonyt, akit aztán a vőlegény alig talált meg. Egy budai kocsmában kötöttünk ki, ahol szintén lagzi volt, engem nem ismertek Budapesten, de amint meglátták a Kaszást, az összes kamera rögtön vele kezdett el foglalkozni. Aztán, amikor jött a halálhíre, az – mint mindenkit – engem is nagyon megdöbbentett. Úgy gondolom, halála nemcsak a határon túli, hanem az egész magyar színésztársadalom számára pótolhatatlan veszteség” – fogalmazott Tóth Tibor.
Hátizsákkal a komáromi hídon
„Embersége példamutató volt, a felvidéki magyarságát soha nem adta fel. Sosem felejtem el, milyen örömmámorban úszott, amikor az uniós csatlakozás megtörtént. Egy hátizsákkal fel s alá sétálgatott a komáromi hídon és azt mondta, élete egyik legboldogabb pillanata, hogy itt most már nem lesz határ. Nagyon fontos volt ez neki” – mesélte.
„Ha a sors nem úgy hozza, biztosan játszott volna a Komáromi Jókai Színházban: minden évben egyeztettünk, mikor tud eljönni. Ez végül nem jöhetett létre, a Nemzeti Színház ugyanis abban az időszakban az idejét nagyon lekötötte. Biztos vagyok benne, hogy komáromi vendégszereplése előbb-utóbb összejött volna, sajnos a sors nem úgy hozta.”
Egy zseniális színész
„Vitathatatlan, hogy nagyon jól énekelt, népszerűségét azonban mégsem ez, hanem prózai szerepei alapozták meg. Számomra a Dühöngő ifjúságban, a Leonce és Lénában, a Tizenkét dühös emberben, a Téli regében, a Bánk bánban nyújtott alakításai maradnak a legemlékezetesebbek. Rosszul látja az, aki úgy véli, Kaszás csak a hangjának köszönheti sikereit. Kaszás egy zseniális színész volt” – emlékezett a színházigazgató.
lm, Felvidék.ma
