Várpalotán, a Zichy kastélyban a Trianon Múzeum legújabb, május 15-én nyíló kiállítása a Nagy Háborút követő sorsfordító évek méltatlanul elfeledett vagy alig ismert történeteiből mutat be néhányat.
Az egykori vagonlakók tipikus szimbólumai a trianoni tragédiának – jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Vagonba zárt nemzet – A Magyar Királyi Államvasutak megszállása és kirablása és a magyar exodus 1918-1920 című kiállítás megnyitóján május 15-én a várpalotai Zichy-kastélyban.
Becsey Zsolt úgy fogalmazott, akkor 400-450 ezer ember zúdult rá egy hétmilliósra fogyatkozott magyar társadalomra, olyan emberek, akik az elcsatolt területeken éltek, de nem esküdtek fel az új hatalomra, hanem egzisztenciájuk kockáztatásával is vállalták, hogy áttelepülnek a trianoni Magyarországra.
Az ő sorsukat mutatja be Dékány István által rendezett A csonka vágányon, vagonlakók a Trianon utáni Magyarországon című film, amelyet a megnyitón mutattak be.
A felidézett tragikus események mind az állami vasúthoz kapcsolódnak. A MÁV 1914 előtt élvonalbeli vasúttársaság volt, Európa egyik legjelentősebb vasúthálózatával. A háború végére a monarchia állami irányítása felbomlott, gazdasági alapjai összeomlottak. A vasút a szénhiány, a túlhajszolt személyzet, a berendezések elhasználódása és a pénzügyi csőd ellenére is még mindig képes volt katonák, hadifoglyok és menekültek millióit szállítani.
A Károlyi-kormány pacifista politikája a hadsereg leszereléséhez és szétzüllesztéséhez vezetett. A frontokról visszatérő katonavonatok nyomában megindult az ellenség beszivárgása: egyre nagyobb területeket foglaltak el a történelmi Magyarországból. A mohó utódállamok a magyar vasút infrastruktúráját használták területrabló hadjáratukhoz. Kelet felől a románok, északon a csehek, dél felől pedig már a belgrádi fegyverszünet megkötése előtt megkezdődött Bácska, Bánát és Baranya szerb megszállása.
Az elfoglalt területeken az utódállamok az antant beleegyezésével hozzáláttak a magyar múlt megsemmisítéséhez és a magyar lakosság elüldözéséhez. A sok nemzeti érzelmű és jól szervezett vasúti alkalmazott különösen megszenvedte a hatalomváltást. A vasutasokat büntették, megalázták, bántalmazták, elüldözték, kisemmizték. A kiállítás egyik része az ő nehéz sorsukról, példaértékű helytállásukról és hazaszeretetükről szól.
A „Vagonlakók” című részben megismerhetjük az ősei földjéről magyarsága miatt elüldözött mintegy 450 ezer honfitársunk történetét. A kiutasított állami alkalmazottak között nagyon sok volt a vasutas. A biztos megélhetésüket és otthonukat elvesztett családok évekig tengődtek vagonlakásokban vagy nyomortelepeken.
A kiállítás talán legérdekesebb része Magyarország román megszállásának alig ismert története. A román csapatok – a Tanácsköztársaság 1919. augusztus elsejei bukása után immár minden jogalap nélkül és mit sem törődve a Békekonferencia kifejezett tiltásával – átkeltek a Tiszán, majd augusztus 4-én bevonultak Budapestre, sőt a Győr-Veszprém vonalig elfoglalták Észak-Dunántúl jelentős részét is. Azonnal hozzá is láttak az ország kifosztásához. Vittek minden mozdíthatót, ami a háborús évek és a diktatúra után még megmaradt a kivérzett, elszegényedett és amúgy jelentős jóvátételre kötelezett országban. Vasúti, légi, vízi és közúti járművek, műszaki és iparcikkek, szerszámok, tűzoltó- és telefonkészülékek, készpénz, műtárgyak, ruhaneműk, szőnyegek, nyersanyagok, élő állatok, élelmiszerkészletek, gyógyszerek, egészségügyi felszerelések − az úgynevezett „zsákmányvonatokon” minden szállítható érték Románia felé vándorolt. A MÁV gördülőállománya és ingó vagyona is áldozatul esett a román rablóhadjáratnak. A meghódított területen a román közigazgatás az európai hírű magyar vasutakat néhány hónap alatt anyagilag, erkölcsileg és biztonságilag is teljesen lezüllesztette.
Az 1918/19-es évek szomorú eseményei mellett megismerhetjük Balassagyarmat felemelő történetét is, ahol a lakosok nem nyugodtak bele a csehszlovák megszállásba. Az 1919. január 29-i csehkiverés óta illeti Balassagyarmatot a legbátrabb város cím. Mondani sem kell, hogy a gyarmati ellenállást is az ottani vasutasok szervezték meg…
Korhű hangulatot és színteret ad a kiállításnak az 1918/19-es éveket idéző vasútállomás, verandás fogadóépülettel, peronokkal, korhűen berendezett állomásfőnöki irodával és váróteremmel. A számos eredeti műtárgy közül kiemelkedik egy két méter hosszú, egyedülálló, korabeli gőzmozdony-modell, illetve a Kolozsvár megszállását bemutató nagy terepasztal.
trianonmuzeum.hu/Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53699,52289,51756,51447″}
