A fórum vendége volt A.Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke; Fibi Sándor, a petíciós bizottság tagja; Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke; Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke; Pék László, a Felvidéki Tehetségsegítő Tanács elnöke; Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke.
A III. Martosi Szabadegyetem megnyitója után, szerdán, július 8-án délben került sor az első kiemelt programra, az oktatási fórumra az Úszó színpadon. „Megmaradásunk kulcsa az oktatás. Iskoláink viszont fokozott veszélyeknek vannak kitéve, hiszen az asszimiláció célkeresztjében állnak” – hangzott el a fórumon.
A. Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke hangsúlyozta, nem a sérelmekről akarnak beszélgetni. Arra keresték a választ, hogy mi a legégetőbb probléma, tudunk-e rendszerként gondolkodni, látjuk-e egységében a problémát?
Fibi Sándor, a petíciós bizottság tagja kiemelte: „1945 óta, a magyar oktatásügy mindig probléma volt. A politikai érdek mindig a magyar oktatási intézmények ellehetetlenítését célozták meg. Ennek eszköze 40 éve, az a köztudatba helyezett mondás, ami ma is él, – ha akarod, hogy a gyereked vigye valamire, akkor szlovák iskolába írasd a gyerekedet. Ez a gondolkodás és hatás is hozzájárul, hogy fokozatosan csökken a magyar oktatási intézményekbe íratott gyermek száma. Szerepet játszik még a Felvidéki magyarság mentalitása, lelki elkötelezettsége. A csodában hinni kell. Kidolgozni egy olyan stratégiát, amivel minden magyar ember elé ki lehet állni, hogy a gyermekét magyarként, magyar iskolába írassa.”
Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megjegyezte, vannak felmérések, a szakmai szervezetek, a politikai és civil szervezetek jól ismerik a problémákat. Látják a helyzetet egészében, de mozaikszerűen kezelik azt.
Mint mondta, 2015-ben 100 gyerekkel többet írattak be, mint előző években, ez optimizmusra ad okot, viszont látnunk kell, hogy 10-12 % magyar gyerek jár szlovák iskolába. Nagy kérdés, hogy mi lesz szeptembertől az érintett kisiskolákkal? Hogyan fogják tudni kezelni az oktatási minimumokra vonatkozó törvényt?
Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke megfogalmazta: „A helyi iskolák helyett a közeli, városi iskolákba viszik a gyerekeket, aminek hatására elveszítik a gyerekek a gyökereiket, a kapcsolatot a faluval, a közösséggel. Ezeket a hatásokat ismerjük, tapasztaljuk. A párhuzamos gondolatatokat össze kellene fogni és közös kampányt indítani a magyar oktatásért. Az anyagi források be vannak építve az iskolák épületeibe, felszereléseibe, ezeket ne hagyjuk elveszni. A helyzetet ismerjük, de tőlünk is függ, milyen ország vezetést
választunk 2016-ban. Fontos, hogy az álláspontjainkat fogjuk össze és lépjünk fel magunkért. Fejlesszük a magyar oktatás minőségét, párbeszédet folytatva a pedagógusokkal.”
Pék László, a Felvidéki Tehetségsegítő Tanács elnöke kitért arra, miszerint a közoktatási törvények módosításakor bizottsági munkát kezdtek el a konkrét lépések megvalósítása érdekében.
„Járásokra, régiókra lebontott tanulmányt készítettünk, így sok mindent tudunk a szlovák közoktatásról. Komplex kérdéskörökről van szó, de a rendszerezés lehetővé teszi, hogy megértsük, hogyan lehet segíteni úgy, hogy hatékonnyá váljon az oktatás, akár intézmények összevonása által is. Fontos, hogy egy közösségi háló épüljön ki, közösen tudjunk fellépni, erősíteni egymást.”
A vegyes oktatási intézményeknél fontos, hogy a magyar kultúra, identitás ne sérüljön, a közös programok ne a magyarság elvesztését jelentse. A problémákat helyi szinten kell megoldani, mert az ott élők ismerik a lehetőségeket. Minden törvényi lehetőséget a magyarság érdekében a legjobban kell kihasználni – hangsúlyozta Pék.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke felszólalásában jelezte, őszintén rá kell irányítani a figyelmet a problémára. Hozzátette: a közösség érdekei kerüljenek előtérbe, a párt és az önérdekkel szemben, aminek a közoktatás területén nem szabadna előtérbe helyeződni. „Akkor fogunk tudni előrelépni, ha az önkormányzatiságot vállaljuk. Időt nyertünk, csatát lehet, de háborút nem. Előrelépni csak hatékony, erős képviselettel lehetséges. A parlamenti megmérettetés lehetőséget ad arra, hogy megfordítsuk az egyéni és a közösségi érdekeket.” –mondta végezetül.
A. Szabó László a fórum vezetője arra is kíváncsi volt, hogy beszélgető partnerei hogyan értékelik a közoktatási törvény módosítását, melyről a hetekben szavazott a parlament, feltette a kérdést lehetséges-e az együttműködés, az összefogás?
Fibi Sándor ezzel kapcsolatban megjegyezte: „minden azon múlik, mennyire vagyunk elkötelezve és ezt mennyire tudjuk elfogadtatni. A hetvenes években 8-10 ezer ember nyilvánította ki véleményét a magyar iskolák megszüntetése ellen és a hatalom meghátrált, elnapolták, 90-ben elővették, alternatív oktatás néven, ekkor is sikerült, bátor egységes kiállással meghátráltatni a hatalmat. Megint a politikai hatalommal kerültünk szembe, arrogáns, lekicsinylő álláspontot mutattak, kérésünket, 26542 embervéleményét semmisnek tekintették. A legfontosabb, hogy a gyerek legyen képes további ismereteket szerezni, magyarul és ne higgyük el, hogy a szlovák nyelv a legfontosabb, ne higgyük el, hogy a siker kulcsa ebben rejlik. Magunk tudjuk az elkötelezettségünk és álljunk ki érte”.
Sajnos nincs együttműködés, a közvélemény számára az sem világos, hogy szeptembertől a minimális létszám az 5. évfolyamra fog vonatkozni – fogalmazott Jókai. Senki sem tud választ adni, mi lesz az iskolakezdéskor. A kommunikáció sajnos későn indul meg a konfliktusok miatt. „Olyan sokan elviszik a gyerekeket, hogy a véleményem szerint a folyamat sajnos megfordíthatatlan. Előrelépést a magyar oktatás alapjainál kellene kezdeményezni, magyar óvoda létrehozása viszont az önkormányzat felelőssége” – hangsúlyozta Martfeszten.
A párbeszédet szükséges – véli Mézes Rudolf – hogy otthon folytassuk, falvainkban segítsük a magyarság kapcsolatainak megőrzését, vegyünk részt a magyarság ünnepein, közösen összefogva. Fontos, hogy akinek joga és lehetősége van, az akarjon tenni a magyarság iskoláiért. A megmaradás kulcsa a minőségi oktatás és az összefogás – hangzott el főgondolatként.
A fórum végén Tóth Tibor, a www.magyariskola.sk ötletgazdája is felszólalt. Elmondta: mivel Draxler oktatásügyi miniszter a petíció kezdeményezőit politikai elfogultsággal vádolta meg, az őszi tanévnyitón vizuális petícióval üzennek a miniszternek: elindítják a fiatalok a kisdiákokért mozgalmat. Ennek részeként a magyar iskolások a tanévnyitó ünnepségen egy táblát fognak a kezükben tartani a „9 nem egyenlő 5-tel” felirattal. Ezzel arra utalnak, hogy a magyar iskolákban csupán heti 5 órában van anyanyelvi oktatás szemben a szlovák iskolákéval, ahol ezeket a tárgyakat 9 órában oktathatják.
Keressék az aktuális híreket, a részletes programot a www.martfeszt.sk oldalon. Képek a szabadegyetem facebook oldalán érhetők el. A III. Martosi Szabadegyetem főmédiapartnere a Felvidék.ma.
További képek a fórumról megtekinthetők a Képgalériánkban ITT>>>.
Hideghéthy Andrea, Felvidék.ma
Forrás: http://martfeszt.sk/iskolaink-jovoje-szulofoldunk-jovoje-oktatasi-forum-a-martosi-szabadegyetemen/
{iarelatednews articleid=”54831″}
